Palesztin nagykövet: tárgyalni kell a határokól

Ha a határok kérdésén kívül az Izrael számára elsőrendű fontosságú biztonság ügye is rendezhető, akkor az összes többi problémát, köztük a bonyolult menekültkérdést is meg lehet oldani - vélekedett a nagykövet Béke, remény, illúzió című előadásában a Magyar Külügyi Intézetben.

"Nem értjük, hogy viszonyulhat Izrael komolyan a béketárgyalásokhoz, ha nem állítja le a telepek építését" - mondta a magyarországi palesztin nagyköveti posztot 2006 óta betöltő diplomata. Leszögezte, a palesztinok számára az az alapképlet, hogy Izrael megszálló hatalom, a palesztinok pedig "megszállt nemzet". "Ha Izrael nem tud dönteni a telepépítés befagyasztásáról, hogyan lesz képes kiköltöztetni a telepeseket a megszállt területekről?" - kérdezte.
Azt mondta, az első hivatalos izraeli-palesztin béketárgyalások óta - amelyeket 1993-ban a norvégiai Oslóban tartottak - a Jordán folyó nyugati partján az izraeli telepesek száma megháromszorozódott, s mára elérte a 300-320 ezret. A palesztinok által leendő államuk fővárosának tekintett Kelet-Jeruzsálemben további 200 ezer zsidó telepes él. Kifejtette: ha folytatódik az eddigi izraeli politika, és a telepesek száma el fogja érni az egymilliót, akkor már nem lehet majd kétállami megoldásról beszélni.
"A tárgyalások 16 év óta folynak, és az izraeli telepek építése folytatódik" - állapította meg Abdelrazek közel-keleti országok nagykövetei, diplomatái, szakértők előtt.

Kifejtette: ha Izrael nem állítja le a telepek építését és nem újítja fel a béketárgyalásokat, a palesztinok megkeresik a két fél között közvetítő Egyesült Államokat egy tárgyalási ütemterv kidolgozása érdekében. Felidézte, hogy Barack Obama amerikai elnök tavalyi kairói beszédében a kétállami megoldást sürgette és törvényellenesnek nevezte a telepek építését. A nagykövet hozzátette, a palesztinok az arab államok támogatásával egy további lépésként az ENSZ-hez fordulhatnak.

A nagykövet szerint jelenleg megvannak az eszközök a kétállami megoldáshoz, szerinte ez jelenti a legjobb megoldást a közel-keleti viszályra. Egyúttal emlékeztetett: a palesztinok már 1993-ban hivatalosan elismerték Izrael államát, amely azonban máig nem ismerte el hivatalosan a palesztin államot.
Azt is megjegyezte, hogy Európa, bár a palesztin nép legnagyobb adományozója, nem játszik politikai szerepet az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében, "az Európai Uniónak különböző okok miatt nincs egységes Közel-Kelet-politikája".

Az MTI kérdésére válaszolva kifejtette: az Obama-adminisztráció érezhetően komolyan törekszik a békefolyamat előmozdítására. Úgy vélte azonban, hogy Washingtonnak a mostaninál aktívabb szerepet kellene játszania, az nem elég, ha csak meghallgatja a feleket. Azt mondta, az Egyesült Államok közvetítését senki nem válthatja fel, de az Európai Unió - amelynek fontos érdeke a közel-keleti térség stabilitása - segíthet, nyomást gyakorolhat annak érdekében, hogy ki lehessen jelölni a béketárgyalások időkereteit.

A Palesztin Felszabadítási Szervezet 1975 óta működtet irodát Budapesten; a képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott és 1988 óta nagykövetségként működik. A palesztin nagykövet azt mondta az MTI-nek, mintegy 110 ország ismeri el de jure államként Palesztinát, amelynek fennhatósága Ciszjordániára és a Gázai övezetre terjed ki.