Mindez a Biological Research for Nursing szakfolyóirat különszámában olvasható.

Judith A. Maloni, a Case Western University professzora, aki a terhességgel kapcsolatos kutatással foglalkozik évtizedek óta, most áttekintő tanulmányban foglalta össze mindazokat a tudományos ismereteket, melyek a várandós nők szigorú pihentetésével kapcsolatban születtek.

Vizsgálatai szerint az Egyesült Államokban átlag egymillió asszonynak tanácsolják a fizikai terhelés, a mozgás lehető legteljesebb korlátozását a terhességi szövődmények megelőzése végett. Az érvek lényege, hogy így a koraszülés megelőzhető és a terhesség ilyen kihordása mind az anya, mind a baba szempontjából biztonságos.

A professzor asszony szerint az orvosok nem figyelnek eléggé arra a természetellenes, kedvezőtlen pszichés állapotra, melyet a terhesség alatti kényszerpihenő jelent. A tudományos vizsgálatok az ágynyugalommal kapcsolatban pedig egész sor egészségügyi hátrányra utalnak.
A hosszú ágynyugalom mérhető izomsorvadáshoz vezet. Az izomzat teherbírása kifejezetten csökken. A csontrendszer is kimutatható mértékben károsodik. Statisztikai adatok jelzik, hogy az ilyen terhesség végén megszülető babák súlya átlagosan csökkent.

Az ágynyugalomra ítélt terhes asszonyok fáradékonyak, alvászavarokkal küzdenek, rossz lesz az emésztésük. Gyakori a hátfájdalom és általában az izomzattal összefüggő panaszcsoport.

Mind a szülés előtt, mind azt követően nem ritka a depresszió és általában a kedvezőtlen hangulatváltás. Sokszor fordulnak elő emésztési zavarok is. A tanulmány szerzőjének véleménye szerint a terhesek gondozásával foglalkozó orvosok és nővérek sokat tehetnek azért, hogy a téves közhiedelmet megváltoztassák, és csak akkor javasolják a terhesség alatti ágynyugalmat, ha az valamilyen okból valóban szükséges.