Hála Istennek nem maradunk böszmeségek nélkül ezekben a vészterhes, alkotmányozós, hovatovább Lázáros időkben. Az egykori gazda munkában megfáradt, kérges kezét végigsimítja hű népének buksi fején. Semmi baj, megvéd minket az Orbán-sátántól! Köszönjük Feri! (A szerzőnek itt meg kell egy kicsit állnia, hogy a szemébe toluló könnycseppeket felszárítsa.)

Semmi baj nem történhet többet, Ferenc velünk van. „Szeretjük ezt a kurva országot Magyarországot” – mondja, és aki nem érzékenyül el ettől, azt már minden bizonnyal megbabonázta a patás gonosz.

Hiszen Feri demokrata! Mi az, hogy! Nagyon is! És nem fél. Érzi a felelősséget.
Nem úgy, mint az a gonosz Orbán. Akit a személyes hatalom és bosszúvágy hajt. Na meg, hogy bajnok legyen a Videoton.

Lárifári böszme Feri

Nos, örömünket sajnos beárnyékolja egy-két dolog, amit nyilvánvalóan az Orbán bérenc Lucifer sugdos folyamatosan a jobb fülünkbe. Például, hogy 2006-ban hol volt ez a legendás felelősségtudat? Vagy volt a kormányzás amikor "hazudtunk reggel, éjjel, meg este"? Azt is ellopta Orbán?

„Magyarországnak tolvaj kormány van” - mondja a bölcs és megfontolt ember. Hogyne, Feri hisz’ te és a bandád remek példát mutatott, hogyan kell tisztességesen kormányozni. Völgyhidat a dombságra. Páncélszekrényt minden betegnek. Mutyi és elkúrás. Ez mind-mind a becsületes munka velejárója. Aki ezt nem látja be, az egy utolsó szélső-fasiszta, Fidesz-rabszolga.

De jaj, vigyázzunk! Máris jön az Orbán-sátán, és a tekintélyuralmi rendszerével a torkára fagyasztja az összes magyar demokratának az áldott szót: szabadság!

Elveszi a pénzünket!

„Hűségesek vagyunk ’89 és ’56 eszméihez” – mondja a nagy ember. Igen! Végre, most már érthető, miért kellett az emberek közé lövetni négy évvel ezelőtt. Az a fene nagy hűség, az. Másképp, hogyan lett volna rendesen átélhető ’56 szelleme?

„Nagy Imre megvetné Orbánt!” – folytatja Ferenc. Nos, ha őt megvetné (egyáltalán, miért kell idecitálni Nagy Imrét?), akkor veled mit csinálna?

„Hazudott, csalt és végül lop!” – mondja Orbánról az alkotmány hősies védelmezője. Honnan ismerős mindez? Csak nem az elmúlt négy évből? Biztos rosszul emlékszünk és már akkor is Orbán volt mindenhol. Kormányüdülőben, Kossuth téren, ajtó mögött.

Csak populizmus ne legyen

Úgy tűnik, hogy elképesztően demokrata Ferencünk nem bír megbarátkozni a gondolattal, hogy az MSZP vesztesek útjára lépett. Erre az útra nem a gonosz Orbán lökte rá a pártot, bárhogy is szeretné ezt Böszme Úr. Az, hogy a Fidsznek összejött a kétharmad, azt nagy részben az előző négy évnek köszönheti.

Várható volt, hogy a Fidesz a ekkora többséggel a zsebében azt csinál majd, amit nem szégyell.
Lehet ez ellen lázongani, hevenyészetten tüntetgetni, belvárosi liberális értelmiséget és harci nyugdíjasokat utcára küldeni. 2006 azt is megmutatta, hogy egyszer elfogy az indulat. Ha jogos, ha nem. A tüntetgetést egy klasszikus szavaival élve pedig: „majd megunják.”