Lesz még Alkotmánybíróság a jövőben?
Tegnapelőtt megnyirbálta a kormány az Alkotmánybíróság jogkörét. Dr. Halmai Gábor alkotmányjogászt kérdeztük minderről.
2010. november 12. péntek 09:44 - Tóbiás Gábor
A szerdai döntés értelmében szűkült az Alkotmánybíróság jogköre.
Dr. Halmai György
Az ELTE ÁJTK, illetve az ELTE ÁJTK Győri Tagozatának docense (1995-1998), majd egyetemi tanára (1998. júl. 1-jétől), 2002. januárjától a győri Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Jogtudományi Kara Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének vezetője. 2006. szeptembertől az ELTE Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének másodállású egyetemi tanára.
Szűkebb kutatási területe a véleményszabadság alkotmányjogi kérdései, az egyesülési és a véleménynyilvánítási jog alkotmányos határai. Az utóbbiból írja akadémiai doktori értekezését. Számos tudományos és népszerű, ismeretterjesztő könyv, tanulmány és publicisztika szerzője.
Sólyom Lászlónak van igaza, ez egy nagyon csúszós lejtő, amin nehéz lesz megállni. Bekerült az első inkonzisztencia az AB hatáskörének szabályozásába. Magyarul az, ami 20 éven keresztül működött, hogy az AB alkotmányossági szempontból felülvizsgálja a jogszabályokat, mostantól kivételekkel fog csak érvényesülni. Nem minden jogszabályt vizsgálnak majd felül.
Ebből kifolyólag: a rendszer megenged majd alkotmányellenes jogszabályokat is. Azokat, amiket az Alkotmánybíróság nem jogosult felülvizsgálni.
Vegyünk egy extrém, ám elképzelhető példát. Ha holnap a kétharmados kormánytöbbség elhatározza, hogy az ellenzéki képviselők a tiszteletdíját, 98 százalékos adónak fogja alávetni, akkor ezt a törvényt nem lehet megtámadni. Ez egy nyilvánvalóan diszkriminatív szabály lenne és még ezt a szabályt sem lehetne felülvizsgálni.
A köztársasági elnök vétójoga mire lehet elég?
A köztársasági elnöknek két féle vétójoga van, a politikai és az alkotmányossági. A politikai vétó azt jelenti, hogy visszaküldi a parlamentnek az adott törvénytervezetet, majd a parlament pontosan ugyanazt elfogadhatja. Ez nem old meg alkotmányossági problémát.
Az alkotmányossági vétó esetében alkotmányellenesség címén elküldheti a törvényt az Alkotmánybírósághoz. De olyan törvényt nem küldhet el, amit az AB nem vizsgálhat felül. Tehát ez a köztársasági elnök vétóját is korlátozza, mert nyilvánvalóan csak olyat küldhet el amire, egyébként kiterjed az Alkotmánybíróság hatásköre.
Bár nem úgy néz ki, hogy Schmitt Pál bármilyen törvényt is az Alkotmánybírósághoz akarna küldeni.
Igen, ő még nyáron kijelentette, mindenben együttműködik a Fidesszel.
Ő motor. De ha nem az lenne, és holnap megváltoztatná a véleményét, akkor mondjuk a fent, pédaként említett törvénytervezetet nem küldhetné el. Illetve ha elküldené, akkor az AB azt mondaná, hogy sajnos ebben a testületnek nincs hatásköre.
Elképzelhető, hogy előbb-utóbb megszűnik az Alkotmánybíróság intézménye Magyarországon?
Olyan dolgokban, melyekben a kormánytöbbségnek kellemetlen lenne az AB esetleges döntése azokat ezzel a csavarral kiiktatják. Majd holnap valami másban is kellemetlen lesz és abban is ki fogják iktatni. Aztán ennek a vége az, hogy nem tudjuk: lesz-e még Alkotmánybíróság a jövőben?
