Elkelt a Vizsolyi Biblia Budapesten

A nyolcvan százalékos épségben megőrzött Vizsolyi Biblia az 1,8 millió forintos kikiáltási áron kelt el. Jól járt vele a gyűjtő, aki a teremben licitált rá, mert szakértők szerint ennek az összegnek a két-háromszorosát is megérte volna. A magyar művelődés-, nyomdászat- és egyháztörténet mérföldkövének tekinthető, első, 1590-ből való teljes magyar bibliafordításból mindössze három teljes példány található hazai közgyűjteményben és magánkézben sem lehet több.

Kikiáltási áron, 250 ezer forintért ment el a Káldi György-féle katolikus Biblia-fordítás első, 1626-os bécsi kiadása, egy 1732-es kiadás pedig 80 ezer forintért talált gazdára. A klasszikus Arany Bibliát 50 ezerről 105 ezerre verték fel, és a Bálint Endre grafikáival illusztrált XX. századi szentírást is megvették.

Az 593 tételes árverésen igen jó eredmények születtek: minden huszadik könyvért, összesen huszonkilenc alkalommal koppant százezer forint felett a kalapács. A Honpolgárok könyvének kilenc egybekötött évfolyama, benne a XIX. század neves közéleti személyeinek, politikusainak, főnemeseinek kőnyomatú portréival, méltán jutott 550 ezer forintra. Félmillió forintot ért valakinek Adolf Hitler saját kezű aláírása a magyar földművelésügyi miniszternek, gróf Teleki Mihálynak szóló német birodalmi Sas-rend Nagykeresztje adományozó okiratán.

Még az árverés előtt védetté nyilvánítottak három tételt, a II. Ferdinánd magyar király által 1619-ben kibocsátott nemesi címeradományozó oklevelet, Weöres Sándor autográf levelét, amelyben a költő Holdbéli csónakos című darabjának megzenésítéséről értekezik Veres Sándor zeneszerzővel, valamint egy 1890-ből való földgömböt. Az oklevél 120 ezer forintért, a Weöres-kézirat 280, a földgömb 260 ezer forintra jutott.

Mint mindig, a családtörténeti kiadványok most is népszerűek voltak. Az Esterházyak családfája és családtörténete című, 1700-ban, Bécsben megjelent reprezentatív kiadvánnyal a XVII. században gyorsan és látványosan felemelkedő família saját őseinek eredetét, előkelőségét, dicső múltját kívánta igazolni. Különösen értékesek rézmetszetei, ezt díjazták a gyűjtők, amikor 320 ezer forintig versenyeztek érte. A herceg Festetics család történetét Szabó Dezső írta meg, ezt a kis fűzött könyvet 8 ezer forintról indították, és 105 ezer forinton ütötték le. A tizenkét kötetes

Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal alapmű, 190 ezer forintért kelt el.
Ennél is többet, 380 ezer forintot adtak József Attila Nagyon fáj verseskötetének a költő által aláírt, 1936-os első kiadásáért. Két Széchenyi-mű, a Néhány szó a lóverseny körül és a gróf Széchenyi Istvánnak a' Budapesti Híd-Egyesülethez irányzott jelentése 140, illetve 220 ezer forintra ment fel.

Néhány kiemelkedő, nyolc, tízszeres vagy még ennél is magasabb licit is született. Egy 1870 körüli, egész alakos Sisi fotóért 4,5 ezer forintról 70 ezerig folyt a verseny. Szerette a közönség a vadászati témákat is: Ölvedy Károly 20 ezer forintról indított A gyakorlott vadász című kötetét éppen tízszeres áron ütötték le. Ugyanígy 20 ezerről szárnyalt 320 ezerre Karl Gottlieb Windisch 1783-es műve, amelyben részletesen foglalkozik Kempelen Farkas sakkozógépével.