EU: Lengyelország előlerlépést szeretne

A NATO parlamenti közgyűlésének aznap záruló ülésszakán elmondott beszédében Tusk hangsúlyozta, hogy a lengyel elnökség egyik prioritása az európai uniós intézmények erősítése lesz a védelem és biztonság területén. "Számunkra alapvetően fontos világossá tenni, hogy ebben abszolút prioritása van az Európai Unió és a NATO közötti együttműködésnek, amely lehetővé teszi közös stratégia kifejlesztését" - fűzte hozzá.

Az ülésszakon a német Karl Lamerst, a kormányzó CDU képviselőjét választották meg a NATO parlamenti közgyűlésének új elnökévé az eddigi elnök, az amerikai demokrata párti John Tanner utódául, aki két évig töltötte be ezt a tisztséget. A résztvevők több határozatot fogadtak el, egyebek között a tervezett európai rakétavédelmi rendszerről, Afganisztánról, Grúziáról, a NATO partneri kapcsolatairól és a nők szerepéről a béke építésében.

A rakétavédelmi rendszerről szóló határozatukban "megbízható és felelős partnernek nevezik Oroszországot az atomfegyverek terjedésének megakadályozásában és a fegyverzetellenőrzésben", és a Moszkvával folytatott együttműködést a globális biztonság fontos tényezőjének minősítik. Hangsúlyozzák, hogy a NATO által Európa számára kidolgozott rakétavédelmi rendszer nem jelent fenyegetést Oroszország számára, hanem az a célja, hogy "jobb védelmet biztosítson a NATO-szövetségesek és Oroszország lakossága és területe számára ballisztikus rakéták fenyegetésével szemben".

A képviselők felhívták a kormányokat és parlamenteket, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket a tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakéták terjedésének megakadályozása céljából, egyeztessék álláspontjukat Iránnal kapcsolatban, biztosítsák az atomfegyverek megsemmisítésére irányuló programok megfelelő finanszírozását, és lehetőleg mielőbb ratifikálják az új START-szerződést.

A parlamenti közgyűlés határozatait ismertetik a NATO küszöbönálló lisszaboni csúcstalálkozóján, ahol elfogadják az észak-atlanti szövetség új stratégiai koncepcióját. A NATO parlamenti közgyűlése, amely a tagállamok 260 képviselőjéből áll, évente kétszer ülésezik, hogy aktuális nemzetközi politikai és biztonsági ügyekről tanácskozzék. A varsói közgyűlés pénteken kezdődött, és kedden fejeződött be. A rendezvényre több tucat parlamenti képviselő érkezett a NATO-n kívüli országokból is, főként azokból, amelyek a szövetség tagjai szeretnének lenni. De elküldte képviselőit Oroszország és azok az EU-tagországok - Ausztria, Finnország, Svédország - is, amelyek nem tagjai a NATO-nak.