Ketyeg az óra a vörösiszap-károsultaknak
Harminc napot kaptak a döntésre a gazdálkodók.
2010. november 17. szerda 18:32 - HírExtra
Harminc napot kaptak a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területek tulajdonosai annak eldöntésére, hogy az állam által felajánlott földcserét választják, vagy eladják a területüket az államnak, vagy részt vesznek a tervezett energiaültetvény megvalósításában.
Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja szerdára egyeztető fórumra hívta az érintett 1017 hektáron gazdálkodó 74 földtulajdonost, de csak az érintettek fele jelent meg a találkozón.
Szabó Csaba elmondta, hogy ezért levélben értesítik a bérlőkkel együtt mintegy százhúsz érintettet, ők harminc nap alatt dönthetik el, melyik lehetőséget választják. Hozzátette: a megállapodást a Nemzeti Földalap köti meg a földtulajdonosokkal.
A mezőgazdasági területek mentesítését egy-két napon belül elkezdik, a kolontári tározó és a vasút közötti területet jelölték ki kiindulási pontként - mondta Szabó Csaba, aki miniszteri megbízottként koordinálja a földcsere mellett a mentesítési munkálatokat is. Mintegy 700 hektárt tisztítanak meg első körben a vörösiszaptól, előreláthatóan egyszerű talajcserével és dudarit betárcsázásával megoldható a területek mentesítése.
Hozzátette: a Boba melletti 72 hektáros láp megtisztítása lesz az egyik legnagyobb feladat, csak a lecsapolása után lehet megkezdeni a vörösiszap összegyűjtését.
Szabó Csaba elmondta, hogy a minisztérium kármentesítésre kiírt tenderének nyertese, a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. végzi a földmunkákat, és helyi vállalkozókat is bevontak.
Vági Imre földtulajdonos az MTI-nek elmondta, hogy az elöntött ezer hektárból 500 hektáros területen végzett mezőgazdasági tevékenységet, részben tulajdonosként, részben szolgáltatóként. Száz mázsánál több kukoricája maradt betakarítatlanul, és most a dudarit kiszórásán és betárcsázásán dolgozik. A felajánlott lehetőségek közül egyiket sem tartja megfelelőnek, nem adja el a földjét, továbbra is művelni szeretné.
Főként azt sérelmezi a kárenyhítésben, hogy a lakások esetében alkalmazott módszerhez hasonlóan minden területet egyformán kezelnének, nem tesznek különbséget műtrágyázott, megművelt föld és műveletlen terület között. "Ugyanannyit fizetnének annak, aki több százezer forintot fektetett hektáronként a területébe, mint annak, aki műveletlenül hagyta" - mondta Vági Imre.
Forrás: MTI