Állami pénz is kell a civil szervezeteknek
A kormány átszervezi a civil szervezetek támogatási rendszerét. Jövőre csökken a megpályázható források száma. A témával kapcsolatban megkerestük Bartal Anna Máriát a PPKE BTK egyetemi docensét.
2010. november 18. csütörtök 06:51 - Forján-Vass Máté
Mi a véleménye a tervezetről?
Sajnos, a viszonylag szűkszavú közleményen kívül nem lehet többet tudni, mivel az elmúlt 4-5 hónapban a kormány illetékes szervei részéről nem volt túl intenzív a párbeszéd, sem a civil szektorral, sem a szakértőkkel.
Érdemes azonban megjegyezni: egyrészt a magyar civil/nonprofit szektor az elmúlt években rendkívül függővé vált az állami támogatásoktól.
Ennek a támogatásnak a fele olyan, nem normatív – főként pályázati - támogatás volt, ami esetén mindig felmerülhetnek szabálytalanságok, visszaélések, kivételezések. Például a fogyasztóvédelmi civil szervezetek közel 1 milliárd forint pályázati támogatást kaptak az elmúlt években, aminek közel 85 százalékát 4-5 szervezetnek ítéltek meg.
Másrészt a legutóbbi nonprofit statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a szektor összes bevételének 82 százalékát a szervezetek alig több mint egyharmada birtokolta.
Kialakult tehát, egy nagyon erős függés és egy még erősebb bevételkoncentráció a hazai civil-nonprofit szektorban.
Most ezt szerveznék át?
Nagyon remélem, hogy ez nem az NCA támogatások drasztikus csökkentését fogja jelenteni, különösen a működési támogatások esetében! Hiszen évek óta az volt már a gyakorlat, hogy a szervezetek a felét, kétharmadát kapták csak meg a működési támogatásuknak. A szakirodalmi adatok azt mutatják, hogy gazdasági válságok idején az államtól pénzügyileg erősen függő nonprofit szervezetek igen komoly bajba kerülhetnek.
Ugyanakkor a program-támogatások esetén fontosnak tartanám az úgynevezett
matching grants rendszert, ami azt jelentené, hogy amennyi saját erőt (pénzt, önkéntes munkát, szponzorációt) föl tud mutatni egy non-profit szervezet valamilyen program megvalósításakor, annyi támogatást ad hozzá az állam.
Ez az adott program társadalmi támogatottságának is fokmérője lehetne. Eddig elég sok olyan terv valósult meg, ami mögött nem volt igazán társadalmi támogatottság.
A kieső jövedelmet máshonnét kell pótolni Rétvári Bence szakállamtitkár szerint. Honnét?
Általában mindig csak pénzben gondolkodnak, de ott van például az önkéntes munka, aminek nagyon nagy értéke van, csak sajnos soha nem „váltják“ át pénzre, hanem ingyen munkának tekintik.
Mennyire reális ma kívülről keresni forrásokat?
Ennek van realitása, hiszen a civil/nonprofit szervezeteknek nagyon jó kapcsolataik alakultak itt ki például a vállalatokkal. Ez működő dolog, de pénzbeli segítséget nem biztos, hogy tudnak adni, hiszen a válság az ilyen irányú vállalati támogatásokat minden bizonnyal csökkenteni fogja.
Akkor a civil szervezetek függetlenedése csak fél lépés lesz?
Az állami, a civil és a piaci szereplők kooperációjából kell a programoknak megszületnie. A civil nem attól civil, hogy nem támogatja az állam. A hazai civil szervezeteknek is újra „érdekessé kellene válniuk“ legfőbb bázisuk a társadalom számára.
Nagy lehetőség lenne az is, ha több embert foglalkoztatnának ebben a szférában, hiszen egy szektor társadalmi súlyát mindig az mutatja meg, hány embernek ad munkát.
A kormány által tervezett egymillió munkahelyből a nonprofit szférában akár 25-50 ezer munkahelyet lehetne létrehozni – különösen a nők, a csökkentmunkaképességűek számára –, olyan támogatási konstrukcióval, mint amilyet a kis- és középvállalkozásoknak terveznek a Széchenyi tervben.