Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett, e témában összehívott ülésén, a X. kerületi Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az országgyűlési képviselők mellett jogászok is a jelenlegi szabályozás megváltoztatása mellett érveltek.

Az ülésen felszólaló Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy indokolt lenne a jelenlegi szabályozás módosítása. Példaként említette: gyakrabban kellene az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságát megvizsgálni.

Mint fogalmazott, az eljárások gyorsítása közérdek, a terheltek érdeke, továbbá költségvetési érdek is egyben. (Egy fogvatartottra az állami költségvetés naponta mintegy 8 ezer forintot költ.)
A több mint négyórás, szünet nélkül megtartott albizottsági ülés után a képviselők és az újságírók ellátogathattak a fegyintézetnek abba a részébe, ahol a terrorcselekményekkel gyanúsított Budaházy Györgyöt is fogva tartják. (Az újságírók azonban nem találkozhattak Budaházyval, de Novák Előd jobbikos képviselőnek erre lehetősége volt.)

Még az ülésen Gaudi-Nagy Tamás, Novák Előd és Zagyva György Gyula jobbikos képviselők, valamint Morvai Krisztina európai parlamenti (EP)képviselő felvetéseire szó esett arról, hogy az országgyűlési képviselőknek milyen jogaik vannak; meglátogathatnak-e fogvatartottakat és folytathatnak-e négyszemközti beszélgetéseket.

A képviselők azért vetették fel a kérdést, mert egy ügyészi állásfoglalás nyomán vita alakult ki a képviselők jogairól.

Ezzel összefüggésben Vókó György, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője arról beszélt, hogy az előzetesben lévők meglátogatásához ügyészi, illetve bírósági engedély szükséges. (A jogerősen elítéltekre nem vonatkozik az engedélyezési kötelezettség.)

Az albizottsági ülésen részt vevők abban állapodtak meg: napirenden tartják a kérdés tárgyalását, és még ebben az évben új ülést hívnak össze.

Morvai Krisztina EP-képviselő egyebek mellett közölte: minden előzetesben lévő uniós fogvatartottal találkozni, beszélgetni akar, ám "felügyelet" nélkül.

Az EP-képviselő is a jogszabály-módosítás mellett érvelt, és arra is rámutatott: az előzetes intézményével kapcsolatban több olyan dolgon lehetne változtatni, ami "nem kizárólag pénzkérdés".

Véleménye szerint az előzetesben lévők esetében a falak és rácsok mögötti intézményt a "hétköznapi szabad élethez kellene közelíteni". Mint mondta, számukra nyitva lehetne a zárkaajtó, és közösségi programokat lehetne nekik szervezni. Arra mutatott rá: az előzetesben lévők nem a büntetésüket töltik, így rájuk ne ugyanazok a korlátozások vonatkozzanak, mint az elítéltekre.
Csák Zsolt, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke az előzetes elrendeléséről döntő úgynevezett nyomozási bíró "problémás" szerepére hívta fel a figyelmet. Arra mutatott rá, hogy ezek a bírók kizárólag az eléjük tett nyomozati anyagok alapján, indítványra hozhatnak döntést, mást nem értékelhetnek, mérlegelhetnek. Mint fogalmazott, ebből a szempontból "a bíró jobban meg van bilincselve, mint a terhelt".

Jelezte: a másodfokú döntésig a védő már bizonyítékokat tárhat elő, ezért hozhatnak az elsőfokúhoz képest eltérő határozatot.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes fogva tartásról hozott bírói döntések lehetséges következményeiről beszélt, arról, hogy ha például egy cég ügyvezetőjét helyezik előzetesbe, akkor emiatt akár az ott dolgozó munkavállalók és a családjuk kerülhet bajba, vagy akár az utcára.

Gaudi-Nagy Tamás azt hangoztatta: ezer sebből vérzik az előzetes letartóztatás magyarországi intézménye. Mint mondta, nyugodtan lehet azt is mondani, hogy "emberjogi válsághelyzet van ezen a téren", ezért mielőbbi határozott kormányzati lépésekre van szükség.

Felvetette azt i, hogy biztosítani kellene az előzetes fogvatartottak számára az elektronikus irattanulmányozás lehetőségét, például laptopon vagy pendrive-on.

Zagyva György Gyula jobbikos képviselő szerint ma Magyarországon esetenként az előzetes intézményét a megtörés eszközeként használják, és szerinte erre "rengeteg aljas trükköt" vetnek be.

Az ombudsmani hivatal képviselője arról beszélt, hogy a fiatalkorú előzetes letartóztatottak esetében biztosítani kell az alkotmányos jogaikat.

Arra mutatott rá: inkább javítóintézetbe kellene helyezni őket, mert ott kevesebb veszély fenyegeti őket, mint a büntetés-végrehajtási intézetekben. Utalt arra, hogy utóbbi intézményekben a gyerekek gyakran szemérem elleni és erőszakos cselekmények áldozatává válnak.

Az intézmény "bejárásán" az újságírók bepillantást nyerhettek a fogvatartottak életébe, például belülről is megnézhették a cellákat. A bemutatott mintegy 8-10 négyzetméteres, háromszemélyes helyiségek mindegyikében egy emeletes és egy egyszintes ágy állt, egy kis asztal és egy elfüggönyözött WC.

Ez azt jelenti, hogy az egyes fogvatartottaknak csak akkor tudnak "mozogni" a cellában, ha társaik közben az ágyukon maradnak.

Kiderült az is: 110 év alatt alig változott valami a cellák életében; de az ablakokat és a vastag faajtókat azért kicserélték; utóbbi ma már vasból van. Az egyes cellákat elválasztó falak ma is mintegy félméteres vastagságúak, míg az épület oldalfalai méteres szélességűek.

Az MTI kérdésére az ott dolgozók elmondták; az elmúlt tíz évben nem volt olyan szökés az intézményből, amikor a fogvatartottat ne találták volna meg néhány napon belül. A legutóbbi próbálkozás két héttel ezelőtt történt, egy udvaron tartott szabadidős tevékenység idején jutott fel valaki a 3,5 méteres falra, ám hamar elfogták.