Akcióterv Ukrajna és Brüsszel között

Az akcióterv teljesítését követően megegyezés születhet a két fél között a rövid tartózkodásokra vonatkozó vízummentességről. A programról a Viktor Janukovics ukrán államfő, Herman Van Rompuy, az uniós kormányfői tanács elnöke és José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök részvételével megtartott brüsszeli EU-ukrán csúcsértekezleten született döntés.

A terv elfogadása mindazonáltal csak az első lépés a teljes vízummentesség irányában; Ukrajnának még további intézkedéseket kell tennie a határellenőrzés fokozása, a bevándorlás és a menekültügy, valamint az adatvédelem terén, hogy eleget tegyen valamennyi uniós követelménynek. Esti brüsszeli sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter leszögezte: Magyarország is szorgalmazza a vízumkönnyítést. Fontosnak nevezte, hogy a két fél elinduljon egy úton, amelynek során a vízum nélküli mozgás lehetősége egyre bővül, egyre több csoportot, kört ér el, a vége pedig a teljes vízummentesség.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón Barroso a csúcsértekezlet egyik fő eredményének nevezte az akcióterv elindítását. Kijelentette, hogy mostantól kezdve egyértelműen Ukrajna kezében van az a vízummentesség sorsa. Barroso ugyanakkor nem tudott pontos dátumot mondani arra, mikor zárulhat le a vízumliberalizációs folyamat. Bejelentette, hogy a két fél azt szeretné, ha a jövő év közepére megszületne a társulási megállapodás az EU és Ukrajna között. Fontos eredménynek nevezte azt a másik megállapodást is, amelynek alapján Kijev több uniós programba bekapcsolódik.

Megerősítette, hogy az EU kész segíteni Ukrajnát gazdasági reformjaiban, és szeretné is látni, hogy az ország előrehalad a reformok útján. Janukovics hangoztatta, hogy irányítása alatt továbbra is főszerepet kap a jogállamiság és a demokrácia fejlődése az országban. A két fél között már a 14. csúcstalálkozót tartották a viszony intézményesítése óta, és mindkét részről méltatták az eddig elért eredményeket a kapcsolatok fokozásában.

Korábban az uniós folyosókról tudósító híradásokban utaltak olyan aggályokra, hogy az oroszbarátnak tartott Janukovics irányítása alatt kevésbé élvez kiemelt szerepet az unióhoz való közeledés. Most uniós részről hangoztatták, hogy Kijevet a közös európai jövő szempontjából is kulcsfontosságú és közeli partnerként kezelik.

Megerősítették Brüsszelben azt is, hogy kiemelt cél marad egy szabadkereskedelmi övezet kialakítása az EU és Ukrajna között. Ezzel kapcsolatban Martonyi János hangsúlyozta: remény van arra, hogy az erről szóló megállapodás már a jövő félévben, magyar EU-elnökség alatt létrejön. Hozzátette, hogy még van azért egy sor vitás téma, hiszen a kereskedelempolitikai tárgyalások sohasem könnyűek, és "nem a hangulatnak kell engedni, hanem a gazdasági érdekeknek". Hozzátette: az utóbbi bekerülhet az EU úgynevezett keleti partnerségi programjának keretébe, és jelzést adhatna az abban érintett többi országnak (Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország) is.

Janukovics leszögezte, hogy országa továbbra is tranzitország kíván maradni az unióba tartó orosz gázszállításokhoz. Kizártnak mondta, hogy a tavalyihoz hasonló válság ismétlődhessen meg. Barroso ebből a szempontból kiemelte az EU-ukrán-orosz háromoldalú energiatárgyalások fontosságát.