Múlt héten bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmányozó bizottság munkájában, holott korábban a Jobbik elítélte az MSZP és az LMP felelőtlen és „hisztis” magatartását, amellyel kivonultak a tárgyalásokról. Miért hozták meg mégis ezt a döntést?

Rákényszerített minket a helyzet. Az MSZP és az LMP az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán lépett ki az alkotmányozásból. Ez valóban nagyon vitatott kérdés volt, de mégsem szolgált indokul a távozásra. Mi azért léptünk ki az alkotmány előkészítő bizottságból, mert egyértelművé vált, hogy a kormányban semmiféle belátás nem volt az általunk vízválasztó jellegűnek tartott elképzelésekre. Az MSZP és az LMP politikai ügyet csinált a kilépésükből. Nekik a botrány volt a fontos, nekünk pedig az ügy. Mondhatnám úgyis, mi szakmai alapokon és nem politikai alapon döntöttünk.

Ön szerint el tudnak érni valamit a kilépéssel, vagy a Fideszt a kétharmados többség feljogosítja arra, hogy bármiféle visszajelzést semmibe vegyen?

Kilépésünk szándéka nem az volt, hogy bármiféle eredményt elérjünk a jelenlegi politikai összetételben. Ez naivitás lenne. Döntésünk inkább arra irányult, hogy a leendő alkotmány felelősségét ne kelljen viselnünk, nem akarunk „biodíszletként” szolgálni a Fidesz egyeduralmi törekvéseihez.

A Jobbik szerint az ideális alkotmánynak milyen kérdésköröket kellene érintenie?

Két kérdést szeretnék kiemelni. Az első - a történelmi jogfolytonosság helyreállítása - sajnos jelenleg a társadalom többsége számára nem értelmezhető kérdés.

A Szent Korona-tan nem külső máz, amit rá kell kenni a készülő alkotmányra. A Jobbik szerint 1944-ben a német megszállással megszakadt a történelmi jogfolytonosság, amit helyre kellene állítani. Azóta Magyarország az előző évszázadok történelmével nem tud alkotmányos jogfolytonosságot felmutatni, pedig itt volna a történelmi lehetőség, hogy ezt helyreállítsuk. Ennek kapcsán a kormányban nem találtunk partnerre.

Szerettük volna, ha a földkérdés megoldását is rögzítenék az alkotmányban. A magyar föld magyar kézben való megtartására alkotmányos garanciát vártunk volna el, és nem az EU kegyétől tennénk függővé azt, hogy Magyarországon a magyar termőföldet megvédhetjük-e. Ebben sem volt partner a Fidesz. Ez a két tény önmagában elég volt ahhoz, hogy a kilépés mellett döntsünk. De például a politikai álláshalmozás elítélésével és a mentelmi jog eltörlésével is - mely célkitűzések a programunkban szerepeltek - egyedül maradtunk.



Ezek az ötletek végérvényesen megvalósítatlanok maradnak, vagy esetleg más fórumokon megpróbálnak érvényt szerezni a követeléseiknek?

Szeretnénk végrehajtani a „Radikális Változás’” programját, amit 2010. január 16-án megírtunk. Nagyon sok olyan elem van, amit a kormány – bár általában kiherélve - végrehajtott vagy szakmai-, politikai megfontolásból vagy azért, hogy vitorláinkból megpróbálják kifogni a szelet.

Programunk néhány pontját sikerült ellenzékből kormányzati szintre juttatnunk. Bizonyos értelemben, ez már siker. Az alkotmányozás ügye kapcsán elmaradt javaslatokat sem tekintjük elveszett ügynek, hiszen a politika lehetőségei, erőviszonyai folyamatosan változnak, így bízunk abban, az elkövetkezendő időszakban lesz arra mód, hogy ezt végrehajtsuk, hogy alkotmányos vagy törvényi erőre emeljük.

A törvénymódosítás alapján bírói engedély nélkül is lehetővé tennék a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek lehallgatását, illetve a házkutatást. A jelenlegi híradások alapján Magyarország nincs kitéve terrorveszélynek. Feltételezhető, hogy a Fidesz egyes embereket terroristának akar titulálni, így megsemmisítve politikai ellenfeleit?

Egyértelműen ez állhat az elképzelés mögött. Akiket a bal-vagy a jobboldali sajtó terrorizmussal szokott vádolni, azok általában olyan nemzetben gondolkodó emberek, akik nem követik a main stream értelmezést bizonyos, az elmúlt húsz évben megkérdőjelezhetetlennek tartott tabutémákban. Egyesek nem értenek egyet azzal, hogy nekünk mindenképpen az EU-ban, NATO-ban és az euroatlanti integrációban van a helyünk. Ilyen témákban a Jobbik markáns véleményt képvisel.

Attól tartok, hogy ez a fideszes javaslat arról szól, hogy adott esetben a Jobbikot a politika és a média lehetőségein túl efféle eszközökkel is megpróbálják ellehetetleníteni. Ebben az értelemben különösen aggasztó Orbán Viktor és a CIA igazgatójának terrorizmus elleni megbeszélése, amiről nem is tudunk és tudhatunk semmit. Kérdéses, hogy ennek a találkozónak mi volt a valódi célja.



Ön szerint miért volt szüksége a Fidesznek egy olyan törvény létrehozására, mely szerint válsághelyzetekben lehetővé tennék külföldi rendőrök behívását. A kormány szerint a mi rendőreink nem rendelkeznek akkora szakmai tudással, hogy egy fennálló veszélyhelyzetet kezelni tudnának?

A kormány tagadja, hogy ez benne lenne a törvényben. Ezt az információt a mi szakpolitikusunk, Volner János osztotta meg a nyilvánossággal. A kormány ígéretei alapján a választók azt várták, hogy két héten belül rend lesz, és háromezer új rendőrt állítanak munkába. A két hét már letelt, a háromezer új rendőrt nem látjuk és a közbiztonságot sem tapasztaljuk. A Fidesznek a közbiztonság ügye lesz a legkomolyabb problémája, amit a jelek szerint nem tud kezelni.