A civil szervezet közleménye szerint a Greenpeace újabb 20 mérési eredményt tett közzé, amelyek közül a pormintákat több mint egy héten át gyűjtötték az ipari katasztrófa sújtotta Kolontár térségében.

Kolontár és Devecser ásott kútjaiban az arzén aránya négyszázszor volt magasabb az ivóvízre vonatkozó határértékeknél. A Greenpeace felhívta a figyelmet, hogy az ásott kutakból - amelyeket eddig is csak locsolásra használtak - nem szivárgott át az arzénszennyezés a talajvízbe, és a környék ivóvize teljesen biztonságosan fogyasztható, annak arzéntartalma egyértelműen az egészségügyi határérték alatt van.

A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. újraindított üzeméből az átmenetileg használt tárolóba pumpált szennyvíznek szintén szokatlanul magas arzéntartalma és lúgossága volt, ugyanakkor a szálló finompor mérgezőanyag tartalma az egyhetes minta alapján nem lépte túl a határértékeket.

A legmagasabb arzénszennyezés egy devecseri kútból vett mintában volt, 4200 mikrogramm literenként. Az ivóvízre vonatkozó határérték mindössze 10 mikrogramm/liter.

"Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszap arzéntartalma komoly problémát jelenthet a jövőben. Szerencsére az egyértelművé vált, hogy az ivóvíz most arzénmentes, így nyugodtan fogyasztható a katasztrófa sújtotta térségben, és a talajvíz sem szennyezett" - idézték Szegfalvi Zsoltot, a Greenpeace Magyarország igazgatóját. Szerinte azonban az eredmények alapján az arzénszennyeződés esetleges terjedésére oda kell figyelni a jövőben és a szennyezett kutakat mielőbb alaposan ki kell tisztítani.

A Greenpeace felhívta a hatóságok figyelmét, hogy fordítsanak folyamatos, kiemelt figyelmet a térség talajvíz- és ivóvízbázisának állapotára.

A MaL Zrt. ipari szennyvizéből vett minta 2300 mikrogramm arzént tartalmazott, ami azért jelentős, mert az EU által megszabott határérték a szennyvízre mindössze 100 mikrogramm. A Greenpeace szerint ezen mielőbb változtatni kell. A másik elfogadhatatlan eljárás, hogy rendkívül magas lúgtartalmú szennyvizet engednek az átmeneti tározóba - írták a közleményben.

"Mindenképp csökkenteni kell a szennyvíz és a vörösiszap lúgosságát, még mielőtt az ideiglenes kazettába engedik. Továbbá fényképfelvételekkel és mérésekkel rendelkezünk arról, hogy a katasztrófában nem érintett IX-es kazettából 12-13-as pH-jú anyag szivárog az Ajkát Kolontárral összekötő út mentén, amit átlagosan napi több köbméter sósavval semlegesítenek. Ha csak ennek a szennyvíznek a lúgosságát semlegesítik, az összes többi lehetséges méreganyag bármiféle szűrés nélkül folyik ki a környezetbe" - idézték a közleményben Szegfalvi Zsoltot.

A szálló finomporból vett öt minta mindegyikében hét mérgező anyagot mutatott ki a zöldszervezet, köztük higanyt, arzént és ólmot, de mindegyik az elfogadott egészségügyi határértékek alatt volt. Feltételezik, hogy az ipari katasztrófa utáni hetek esőzése a növényzetről lemosta a vörösiszap nagy részét, ezért elmaradt a nagyobb porszennyezés, és a toxikus por sem terjedt nagyobb távolságokra. Amíg a vörösiszap jelen van a zónában, további folyamatos ellenőrzéseket kell végezni, hiszen az iszapból a por továbbra is felszabadulhat - véli a Greenpeace.

A mintákat az osztrák Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal elemezte ki - olvasható a közleményben.

A tíz ember halálát követelő, több tízmilliárdos kárt okozó katasztrófa után a Mal Zrt. tevékenységét állami felügyelet alá vonták, az ellenőrzést Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója katasztrófavédelmi kormánybiztosként látja el szakfelügyelők segítségével.