A kormány megalakulása óta - az államháztartási törvény előírásával ellentétesen - még a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban sem tett közzé részletes becsléseket a 2010-es költségvetés várható alakulásáról - ez derül ki abból levélből, amelyet a Költségvetési Tanács elnöke írt a FigyelőNetnek, válaszolva a portál kérdéseire és nemzetgazdasági miniszter kritikájára.

Jelenleg a Költségvetési Tanács az egyetlen olyan – a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak is megfelelő – magyar intézmény, amely képes a közjó szolgálatában gyorsan és megalapozottan, célzat és részrehajlás nélkül szakértő elemzést adni a gazdasági folyamatok és a parlamenti döntések költségvetési hatásáról - írta levelében Kopits György.

Matolcsy György múlt héten a FigyelőNetnek azt mondta, hogy a Költségvetési Tanács (KT) nem működik megfelelően, ezért kell átalakítani. A miniszter szerint a testület például nem vette észre "az idei költségvetésben tátongó 5-700 milliárdos lyukat". Hozzátette: "ahhoz, hogy tartani tudjuk az idei 3,8 százalékos hiánycélt, hoznunk kellett egy 320 milliárdos első akcióterv a költségvetés hiányának csökkentésére. Kellett hozunk továbbá egy 160 milliárd forintról szóló válságadó-intézkedést és egy 60 milliárdos intézkedést, át kellett ugyanis irányítani a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Ez 540 milliárd forint. Ez a pénz nem volt benne a büdzsében, ezért kellett kipótolnunk! Ennyit már elnézett a Költségvetési Tanács".

A nemzetgazdasági miniszter az interjúban megemlítette azt is, hogy a KT 2010-re 0,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizált, holott a gazdaság bővül, így mindez a miniszter szerint azt jelenti, hogy újabb 150-200 milliárd forintot „nézett el” a testület. Kopits György levelében hangsúlyozza: a Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár által vezetett tényfeltáró bizottság – csakúgy, mint a Költségvetési Tanács – a Matolcsy György által közölt nagyságrend alig több mint felére becsülte az idei többlethiányt a nyár közepén.

Hozzáfűzi: az idén meghozott, egyenlegjavító intézkedések egy részének tényleges költségvetési hatása érdemben elmarad attól, amit a kormány az egyes intézkedések meghozatalakor hivatalosan várt, ezenkívül mind az előző, mind a jelenlegi kormány idején – az év közepe óta – születtek olyan döntések, amelyek kedvezőtlenül érintik a költségvetési egyenleget. Példaként említette a távhő áfakulcsának csökkentését, a vagyonadó alkotmánybírósági eltörlését, vagy a társasági nyereségadó kulcsának részleges csökkentését. A Költségvetési Tanács elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy a testület már 2009 augusztusa óta folyamatosan jelezte, hogy a GDP növekedési üteme magasabb lesz, mint azt a kormány várja.

"Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a GDP nem minden összetevőjének növekedése jelenti egyben a költségvetési egyenleg javulását is, mivel csak az adóalapok növekedése járul hozzá a költségvetési bevételek növekedéséhez" - érvel Kopits György. Az export és a beruházások közvetlenül csak csekély mértékben eredményeznek állami bevételt, márpedig a GDP-növekedés ténylegesen bekövetkezett szerkezete e tételeket tartalmazta nagyobb arányban, ami igazolta a KT előrejelzéseit.

Kiemelte azt is, hogy a KT ezenkívül "mindenki mást megelőzve" nevesítette a 2010-re tervezett költségvetési egyenleg megvalósíthatóságában rejlő kockázatokat. Az állami vállalatok, az állami garanciák beváltása, az önkormányzatok, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kiadások mind abba az irányba mutattak, hogy az egyenleg a GDP legalább 1 százalékával is rosszabb lehet annál, mint amit az akkori kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat tartalmazott.