Rengeteg a kérdőjel a nyugdíjak körül. Magán vagy állami? Melyikkel járok jobban? Mikor és mit kell tennem? A HírExtra segít eligazodni.
2010. december 1. szerda 06:50 - Tóbiás Gábor
A pénteken beterjesztett nyugdíj-törvény egyik leglényegesebb pontja, hogy aki eddig magánnyugdíjpénztár tag volt, az gyakorlatilag automatikusan „átszerződik” az állami nyugdíjpénztárba. Az addigi befizetések pedig az újonnan létrehozandó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek.
Van rá azonban lehetőség – még ha soványka is – hogy magánnyugdíjpénztár tagok
maradjunk. Apró bökkenő, hogy nem magánál a magánnyugdíjpénztárnál, hanem a területileg illetékes állami nyugdíjbiztosítási igazgatási
szervnél kell jelentkezni január végéig. (Ilyenből nem vagyunk túlságosan eleresztve, kb. három megyére jut egyetlen egy ilyen iroda.)
Aki betegsége, vagy tartós fogyatékossága miatt nem tud megjelenni az említett hatóságnál, az kérheti, hogy helyben tegyen nyilatkozatot. Ezt 2011. január 21-ig írásban kell jelezni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. A tartósan külföldön tartózkodó állampolgárok pedig az adott ország magyar külképviseletén jelezhetik maradási szándékukat.
Azok is csatlakozhatnak az állami rendszerhez, akik ma már nyugdíjasok, de korábban magánnyugdíjpénztár tagjai voltak. Nekik viszont közvetlenül az adott magánnyugdíjpénztárhoz kell fordulniuk, hogy jelezzék: átlépnek az állami rendszerbe. Ezt is csak abban az esetben tehetik meg, ha visszafizetik a már fölvett pénzt a magánnyugdíjpénztárnak, amit a pénztár egyből az államnak utal. Aki ezt teszi, az jogosulttá válik a teljes összegű állami öregségi nyugdíjra.
Jobban jár, aki államira vált
Bár Matolcsy György
úgy fogalmazott a minap, hogy a választás szabad, azonban a törvénytervezet olyan feltételeket teremt, amiből kifolyólag az állami nyugdíjpénztár jelenti a kisebbik rosszat.
Ugyanis, ha valaki magánnyugdíjpénztár tag marad, annak a 10 százalékos befizetése a számlájára kerül, az állami nyugdíjra való jogosultsága viszont csak jövő január végéig marad meg. Ráadásul továbbra is fizetni kell a bruttó bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékot (a törvénytervezetben ez nyugdíj-hozzájárulás néven fut).
Ha mindez még nem lenne elég indok ahhoz, hogy akaratlanul is az állam jótékony karjaiba vessük magunkat, arról a tervezet további részei is gondoskodnak.
Ugyanis az állam nem vállal többet garanciát a magánnyugdíjrendszer mellet. Mindemellett a magánnyugdíjpénztárak ún. Garancia Alapjából is kiveszi a pénzt. Ezt simán megteheti, hiszen ez a pénztártagok befizetéséből jött létre, így ha a tagok átlépnek az állami rendszerbe, akkor nem csak az egyéni számlájukat viszik át, hanem a Garancia Alapban lévő pénzüket is. Azt pedig csak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vezetői tudják, hogy ezzel a pénzzel mit kezdenek majd.
Érdemes a végsőkig kivárni
A törvénytervezetet a jelenlegi formájában még nem fogadta el a parlament, bár eléggé valószínű, hogy lényeges változás nem lesz majd a szövegben. Viszont érdesem kivárni, hogy mit fogadnak el a képviselők, mivel
múlt heti cikkünkben Binder István, a PSZÁF szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „ha az országgyűlés rábólint (
a törvénytervezetre – a szerk.), akkor annak alapján a pénztártagoknak egyéni, pontos tájékoztatásban kell részesülniük.” Tehát elvileg senkit nem hagynak majd kétségek között.