Gulyás Gergely: egykamarás parlament várható

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn azt mondta: szerencsésebbnek tartaná, ha az alkotmányt nem csak két egymást követő Országgyűlés kétharmados döntésével lehetne módosítani.

Gulyás Gergely újságíróknak úgy nyilatkozott: az egy- vagy kétkamarás parlament alternatívaként szerepel a tervezetben, erről az alkotmány-előkészítő bizottság a jövő héten dönt. Leszögezte: a bizottságban jelentős többségben vannak azok, akik az egykamarás parlament mellett teszik le a voksukat. Szerinte a koncepció végleges változatában már csak ez a marad benne.

A fideszes politikus az alkotmánymódosítás jövőbeli módjáról azt mondta, még nincs végleges álláspont.

Személyese véleményét hangsúlyozva kiemelte: nem tartaná szerencsésnek, ha a szabályok annyira rugalmatlanná válnak, hogy két egymást követő Országgyűlés tudná csak kétharmados többséggel az alkotmányt módosítani. Úgy vélekedett: vagy a jelenlegi szabályok maradnak meg, vagy nagyobb többséghez kötik az alkotmánymódosítást.

Felhívta a figyelmet, hogy a múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum munkaanyag, azt még megtárgyalja a bizottság, utána az Országgyűlés is, majd elkészül a törvénytervezet szövege, amelynek szintén lesz parlamenti vitája.

A Szent Korona kapcsán kiemelte: a koncepció annak említését teszi szükségessé. Hozzátette: fenntartják azt, amit a szocialista-szabad demokrata többség által meghatározott, ma is hatályban lévő alkotmánykoncepció rögzít: a preambulum történeti részében a Szent Koronának a magyar államiságban betöltött fontos szerepére utalni kívánnak.

Az abortusszal kapcsolatban kitért arra, hogy a koncepció azt mondja: az államnak védelmi kötelezettsége van a fogantatástól a halálig. Ismertetése szerint két alkotmánybírósági határozat teszi egyértelművé, hogy az államnak a megfogant élettel kapcsolatban is van védelmi kötelezettsége. Az új alkotmányba ez kerül bele - húzta alá.

Leszögezte: nem igaz, az az interpretáció, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog a magzati életet feltétlenül és abszolút voltában illetné meg ugyanúgy, mint ahogy megilleti a megszületetteket.

Az új alkotmány nem teszi majd szükségessé a magzati élet védelméről szóló jelenlegi törvény módosítását - mondta azzal, hogy az alkotmányból semmilyen kötelezettség a törvényhozóra nem hárul majd, "nem tudunk olyan szabályozást elképzelni, ahol a nő döntési szabadsága ne maradna meg".

Gulyás Gergely szerint a múlt héten, amikor ismertté vált az alkotmány-előkészítő eseti bizottság koncepciója, lelepleződtek az MSZP eddigi nyilatkozatainak valótlanságai. A szocialisták azt mondták ugyanis, hogy ha a Fidesz kétharmados többségre tesz szert, akkor Orbán Viktor erős elnöki rendszert, de inkább királyságot szeretne.

Egyértelmű, hogy megmarad az elmúlt 20 évben megszokott közjogi berendezkedése, de lesznek kisebb-nagyobb pontosítások - közölte még.

Úgy fogalmazott: örülnek a társadalmi vitának, amely a koncepció ismeretében megkezdődött, azt szeretnék, ha az tudományos műhelyeken, egyetemeken, "falvakban és városokban", mindenütt folyna.

Az MTI kérdésére, hogy az eseti bizottság várják-e a még a miniszterelnök véleményét, azt válaszolta: az Orbán Viktor melletti tanácsadó testület várhatóan egy későbbi szakaszban ismerteti majd a véleményét; senki nem volt köteles ismertetni az álláspontját, a közjogi méltóságoknak volt erre lehetőségük, a miniszterelnök ezzel egyelőre nem kívánt élni.