Parlamenti helyzetjelentés
Az emberi jogok napjáról való megemlékezéssel kezdődött meg az Országgyűlés munkája kedd reggel. Napirend előtt a emberi alapjogokról, Magyarország uniós elnökségéről, az elszámoltatásról beszéltek a felszólaló képviselők.
2010. december 7. kedd 11:05 - HírExtra
Emberi jogok napja
Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke arról emlékezett meg, hogy az ENSZ közgyűlése 1948. december 10-én kihirdette és elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
A nyilatkozat mérföldkő volt az emberi jogokról való gondolkodás és azok kodifikálásának történetében - mutatott rá, felhívva a figyelmet arra is, hogy ez a szöveg a legtöbb nyelvre lefordított dokumentum a világon. Az alelnök kijelentette: a 2011 első felében esedékes magyar soros EU-elnökség egyik legfontosabb feladata az európai romastratégia kidolgozása lesz. Az emberi jogok megvalósulása nemcsak kormányok, politikusok feladata, hanem minden emberé - hangoztatta Jakab István.
LMP: a lakhatáshoz való jog legyen alkotmányos alapjog!
Az emberi jogok napját a parlament a lakhatáshoz való jog alkotmányba foglalásával ünnepelje meg! - szorgalmazta Szabó Tímea LMP-s képviselő, aki szerint szélsőséges szegénység és kirekesztés jut százezrek osztályrészéül ma is Magyarországon.
A kétharmados parlamenti többség hadat üzent a jogállamiság alapvető intézményei ellen, így aránytévesztésnek tűnhet, hogy ezen a napon nem például az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásáról vagy a szólásszabadság korlátozására irányuló törvénykezési szándékról beszélünk - fogalmazott.
A kormány nevében válaszoló Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő nyitott kapukat dönget, mert a kormány az emberi jogok védelmének kiemelt jelentőséget tulajdonít, gazdaságpolitikájával munkahelyet akar teremteni, megélhetést akar biztosítani. Utalt az eladósodottak kilakoltatásának megakadályozása érdekében történt kormányzati intézkedésre is.
MSZP: a soros elnökség lehetőség, de kockázatai is vannak
Kovács László (MSZP) szerint a soros EU-elnökség óriási lehetőség Magyarország nemzetközi tekintélyének erősítésére, de vannak kockázatai is. Mint mondta, a kormány most megmutathatja, mit tud egy olyan közegben, ahol nincs kétharmados többsége.
Az MSZP a sikerben akar osztozni, nem a kudarcban - mondta a volt külügyminiszter, aki szerint a siker attól is függ: hogyan kommunikál, hogyan működik együtt a magyar kormány az uniós szervekkel, és az uniós értékrenddel, szabályokkal összhangban kormányozza-e az országot. Ez ügyben komoly aggodalmak vetődtek fel szerinte, mivel rendszeressé váltak a "sértő üzengetések", legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tett ilyet az Európai Bizottság felé. Téved a kormány, ha azt hiszi, az ilyen sértéseket elfelejtik - mondta Kovács László.
Simicskó István szerint Gyurcsány Ferenc külpolitikája valóban szakadékba taszította az országot, de a jelenlegi kormány bízik a sikeres elnökségben, amelyhez a szocialisták támogatására is számít. Azt mondta, a kormány meghatározta külpolitikai stratégiáját és nemzetpolitikai céljait, és elismerést fog kiváltani, ha őszintén képviseli a magyar nemzet felemelkedését célzó álláspontját.
Jobbik: kevés az eredmény az elszámoltatásban
Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő az elszámoltatás "akadozását" kérte számon a kormányon. Az elszámoltatás nem működik, az első elszámoltatási biztos megbukott - értékelte, ismét kitérve arra, hogy szerintük a Jobbikra kellene bízni ezt a feladatot, amely "20 évet tudna adni 20 évért". Szerinte meg kell szűrni, milyen tőkét enged be Magyarország, és a földtörvény módosításával lehetetlenné kell tenni a külföldiek számára, hogy földterületet szerezzenek, birtokoljanak Magyarországon.
Cséfalvay Zoltán vitába szállt azzal, hogy akadozna az elszámoltatás. A kormány a jog talaján áll - szögezte le az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a folyamatnak jogszerűnek kell lennie, még ha lassúnak tűnik is. Rámutatott, hogy Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos nem bukott meg, hanem polgármesterré választották Zuglóban, és összeférhetetlenségi szabályok miatt kellett Budai Gyulának átvennie a feladatait. Magyarországon szükség van a hazai és a külföldi befektetőkre egyaránt - hangsúlyozta.
A Fidesz a salgótarjáni sortűz áldozataira emlékezett
A fideszes Székyné Sztrémi Melinda a 1956. december 8-ai, salgótarjáni sortűzről, illetve annak áldozatairól emlékezett meg.
Mint mondta, a történtekről sokáig nem lehetett őszintén beszélni, emlékezni, az "álszocialisták" a rendszerváltás után is hallgattak az igazságról, az elkövetett bűnökről. A salgótarjániak mártírhalála nem volt hiába való, nem engedtük, hogy elvegyék tőlünk a történelmünket - értékelte.
Simicskó István államtitkár az elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott, talán nem túlzás azt állítani, hogy ma nem lennénk itt, ha nem lett volna 1956, anélkül ugyanis nem lett volna 1989 sem. Többször megköszönte a megemlékező felszólalást, és azt kívánta: Salgótarján, a félelem városa váljon a hit, a szeretet, a remény, az emberség városává. Úgy látom, hogy az ön kezében jó helyen van a város vezetése - fordult Székyné Sztrémi Melindához.
Forrás: MTI
60.236FT NETO MINIMAL BÉR .75.000FT-RA EMELJÉK FEL
ÉLET ÁPOLÁSI DÍJ - 100.000 fT ALATT
FIDESZ-KDNP Réthelyi Miklós miniszter
Brüsszel, Straszburg, Helszinki emberjogi bíróság
Ápolási díjat csak az kaphasson, aki az önkormányzattól és a
háziorvostól igazolással rendelkezik. A Fidesz-Kdnp szerintem keveri a
...szezont a fazonnal. Ha valaki beteg, hozzátartozóját ápolja,
édesanyját, apját, nagymamáját, testvéreit, bármelyik családtagját és
ápolási díjat szeretne igényelni, vidéki vagy budapesti önkormányzat
bármelyikét felkeresi, a szociális osztályt, ápolási díj kérvényt kell
kitöltenie, kit ápol és az ápolt személy adatait, és lakcímét,
személyi igazolvány számát és a lakóhelyéhez esedékes önkormányzat
által formanyomtatványt a háziorvossal leigazolja, hogy akit ápol, az
valóban létezik-e, persze a háziorvos felveszi a kapcsolatot az
ápolttal. Ezután az igazolással visszamegy az önkormányzat szociális
osztályára és az előadójának ezt leadja. A szociális bizottság 30
napon belül döntéséről tájékoztatja. Hogy jogerős, vagy elutasítást
tartalmaz-e a végzés. Ezt a tájékoztatót csak általánosságban írom,
nem is erre szerettem volna igazán kitérni. Az ápolási díj legalsó
határa 22.800.- Ft Orbán Viktort és Matolcsy Györgyöt és Soltész
Miklós államtitkárt arra kérem, hogy az ápolási díjat az alap minimál
bérre 60.236 Ft-ra egy szintre hozzuk. A szakmunkás minimálbér, amin a
kormány változtatni szeretne, 73.500. -Ft, a diplomás minimálbér ennél
több. Tájékoztatót kérek Orbán Viktortól és a Fidesz-KDNP-től, hogy
miért a szakmunkás minimálbéren emelnek és az alap minimálbéren, ami
60.236.- Ft, azon miért nem. Mert azok a legszegényebb emberek, aki
ennyit kézhez kap. Akinek nagyobb szakmai gyakorlata van, az
nyilvánvalóan már a 73.500.- Ft-os szakmunkás minimálbérben részesül.
Aki még náluk is többet tanult, diplomás minimálbérre jogosult.
Budapest, 2010. november 4. Soltész Miklós tájékoztatása szerint a HÍR
TV-ben az ápolási díjon 10 %-ot szeretnének emelni, ami az én
esetemben 22.800.- Ft, 10 %, 2.280.- Ft. Akinek az ápolási díja
28.500.- Ft, annak 2.850.- Ft. Igazságtalanságnak tartom, hogy nem
mindenki egyformán kap ápolási díjat. Tudom, hogy van egy emelt
összegű ápolási díj is, ami 100 %-ra vonatkozik, az én esetemben 80 %
a megállapított összeg és ez 22.800.- Ft. Amennyiben Orbán Viktor és a
Fidesz kormány az 22.800.- Ft-os ápolási díjat nem változtatja meg 8
órás fő munkaidőnek és a minimálbérre nem emelik fel, ami 60.236.-Ft,
Alkotmánybírósághoz, Strassbourgba vagy Brüsszelhez fordulok
panaszommal. Azt sem értem, hogy 2008. novemberben 100.000 ember
kapott ápolási díjat, hogy lett belőle 1 milliónál is több ember
Soltész Miklós államtitkár elmondása szerint, nem kéne az ápolási
díjat és a családi pótlékot összekeverni, külön kéne kezelni. Önök is
belátják, hogy ez a 2.800.- Ft, amit önök emelni szeretnének az
ápolási díjon, "10 %" ez egy igen csak egy becsületes fő 8 órás
munkaidőnek kéne számítania, Szanyi Tibor országgyűlési képviselő
szerint ez 24 órás munkaidőnek számít. Azzal, hogy a beteg saját
lakásában gyógyulhat, és nem a kórház ellátását veszi igénybe, ha az
orvos úgy állapítja meg, hogy otthon ápolható, a kórház is, az állam
is pénzt takaríthat meg vele, mert a kórházban senki nem fog egy
hónapig 22.800 Ft-ért dolgozni. De igazságtalanság, hogy a családtag
bár szeretetből ápolja a hozzátartozót, ami jogos is, ingyen, de a
gyógyszer, pelenka, élelmiszer, közüzemi számlák ez mind pénzbe kerül.
Akik az ápolási díjról a parlamentben döntenek, remélem levelemet
figyelembe veszik. Saját Fideszes-KDNP-s választópolgárokért MATOLCSY
GYÖRGY ÉS ORBÁN VIKTOR > FIDESZ-KDNP NYOMORBA DÖNTÖ VÁLASZA Nemzeti
Erőforrás Minisztérium Szociális, Család-és Ifjúságügyért Felelős
Államtitkárság Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály
Iktatószám: 52604-1/2010. Ügyintéző: Ruminé Szijártó Ildikó Tisztelt
Uram! A Nemzeti Erőforrás Minisztériumba érkezett levelére az
alábbiakban válaszolok. Az ápolási díj a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (Szociális
törvény) meghatározott rendszeres pénzellátás. A törvény szerint
alanyi jogon jogosult a hozzátartozó az ápolási díjra, ha súlyosan
fogyatékos beteget ápol, míg az önkormányzat döntése alapján,
méltányosságból van lehetőség az ellátás megállapítására a 18 év
feletti tartósan beteg személy ápolása esetén. A Szociális törvényben
meghatározott pénzbeli ellátások alapja az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összege, mely ebben az évben 28.500 FT. Az ápolási díj
összege e mérőszám figyelembevételével attól függ, hogy a beteg
súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy. A törvény korábbi
módosítási értelmében a fokozott ápolásra szoruló, súlyosan fogyatékos
beteg ápolása esetén az ápolási díj összege azonos az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 130%-val. Az ápolási díj
folyósításának időtartama alatt az ápoló nyugdíjszerző szolgálati időt
szerez, s ezen túlmenően járulékfizetés nélkül jogosult az
egészségügyi ellátásra. Egyet értek Önnel abban, hogy hazánkban a
szociális ellátások összege - köztük az ápolási díj is- alacsony
szintű, mely nem minden esetben fedezi az ellátott megélhetését, ezért
a szociális ellátórendszer más eleméből (lakásfenntartási támogatás,
átmeneti segély) szüksége annak kiegészítése. A kormányzat elismeri az
ápolást végző személyek tevékenységét, de a jelenlegi gazdasági
környezet nem teszi lehető a szociális ellátások, így az ápolási díj
összegének emelését. Kérem válaszom szíves elfogadását, sajnálom, hogy
kedvezőbb választ nem adhattam. Budapest, 2010. július 21.
Üdvözlettel: Dr. Veres Gábor osztályvezető