Érvénytelenítette az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely szerint a kormány jelöli ki a választókerületek határát és területét. Mit lép a Fidesz? László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével beszélgettünk.
2010. december 8. szerda 12:19 - Forján-Vass Máté
Mi a gond a Fidesz választási törvényjavaslatával?
AB határozat és Fidesz javaslat
A 2010. december 6-án megsemmisített 1989. évi XXXIV. törvény 50. § (2) bekezdése: Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy az egyéni és a területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
A Fidesz 2010. május 17-én benyújtott T/18-as számú törvényjavaslatának 10. §-a: Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az egyéni választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
A Fidesz javaslatában egy az egyben benne van az a mondat, amit az AB megsemmisített a hatályos választási törvényből.
Az AB kimondta, nem járható út, hogy a mindenkori kormány határozza meg a körzetek határait: ez a Parlament dolga.
Most már az AB is megerősítette, amit eddig is sejtettünk: ilyen fajsúlyú kérdést törvényi szinten kell rendezni, nem kormányrendeletben. Azt, hogy a konkrét határkijelölő munkát ki végezze el, a Parlament, vagy egy Országgyűlés által kijelölt bizottság, az részletkérdés. Szerintünk szerencsésebb, ha egy külső bizottság rajzolja a térképet, amit természetesen a Parlament hagyna jóvá.
A határkijelölést milyen időközönként, és hogyan kellene végrehajtani?
A jelenleginél jóval szigorúbb törvényi útmutatásra van szükség. Most szinte csak annyi a megkötés, hogy a körzetek nem léphetik át a megyehatárt. A legfontosabb annak kikötése, hogy az egy kerületre eső választók száma legfeljebb mekkora arányban térhet el az átlagostól. Ezt célszerű 15 százalék alatt tartani.
Az egyszerűség kedvéért: ha átlagosan 100 ezer választó jutna egy választókerületre, akkor egyik körzet lélekszáma sem haladhatná meg a 115 ezret, de nem lehetne kevesebb 85 ezernél sem. Abban a pillanatban, ha ez mégis megtörténne, át kellene rajzolni a határokat.
Minden választáshoz új határt kellene rajzolni?
Több verzió is lehetséges. A választások előtti télen is meghúzhatják a határokat, vagy akár ciklus közben is. Mivel a demográfiai változás nem annyira gyors, lehet csak 6-8 évente korrigálni, de ennél ritkábban már nem nagyon.
Ez az aránytalanság mennyire torzítja a végeredményt?
Egy 1990-es minisztertanácsi rendeletben meghatározott térkép szerint bonyolították le az elmúlt hat választást (ezt is megsemmisítette most az AB), a határok pedig szinte teljesen változatlanok voltak húsz évig. 2010-re így a legnagyobb, szigetszentmiklósi választókerületben több mint 2,75-szor több választójogosult szerepelt a névjegyzékben, mint a legkisebb, Veszprém megye 6. számú körzetében. Érezhető, hogy az nagyon nem mindegy, hogy egy választópolgár szavazata 1 a huszonhétezerből, vagy 1 a hetvennégyezerből.
Most azért sincs mégsem aktuálpolitikai jelentősége, mert nincs az a választókerületi térkép, amely mellett ne ugyanez az eredmény született volna idén tavasszal. Ha az AB-határozat olyan választási eredmény után jött volna ki, mint a 2002-es, akkor az súlyos legitimációs válságot okozhatna: mindenki azt számolgatná, hogy arányosabb kerületbeosztás mellett változhatott volna az eredmény. A lényeg, hogy az egyenlőtlenséget ne termeljük újra.
Van olyan hely a világban, ahol ilyen bizottság működik?
Mi már 2007 óta a brit példát javasoljuk mintának, ezt formájában és tartalmában át lehetne venni. Persze számos részben igazodnia kellene a hazai közjogi rendszerhez és politikai környezethez. A választási auditunkban részletesen be is mutattuk, hogyan lenne ez elképzelhető.
Kiket delegálnának egy ilyen bizottságba?
Ez is politikai döntés tárgya, bízzuk a politikusokra. A Parlament vagy a köztársasági elnök által delegált személyek mellett én keresném a módját annak, hogy a KSH-nál és az Országos Választási Irodánál felhalmozódott szaktudásból is profitáljon egy ilyen bizottság.
Mi motiválhatja a Fideszt a törvényi garancia megalkotásában?
Nem sérti az érdekeiket az
AB-határozat útmutatásának pontos követése, nem számítok konfrontációra. A parlamenti többség birtokában mindenképp ők alkotják meg a következő választókerületi térképet, amelyek ráadásul körülbelül dupla akkorák lesznek, mint a korábbiak. Ez egyébként még okozhat problémát, ha a kerületek továbbra sem léphetik át a megyehatárokat.
A kérdés elsősorban nem is az, hogy a következő választáson csökkennek-e az aránytalanságok (minden bizonnyal ezzel nem lesz probléma), hanem inkább az, hogy sikerül-e hosszú távú garanciát beépíteni az új választási törvénybe. Ezen rajta tartjuk a szemünket, mert ha nem lesz érdemi változás, hamar újratermelhetjük az aránytalanságokat, ami ismét veszélybe sodorhatja az egyenlő választójog elvét.
