A Zlata Livada település közelében feltárt város a késő ókorban épült, és a Római Birodalom egyik főútvonala, a Via Militaris, vagy Via Diagonalis mellett volt - olvasható a Novinite (http://www.novinite.com) angol nyelvű bolgár hírportálon. A bolgár régészek érdekességként kiemelték, hogy az antik és a modernkori út nyomvonala teljesen egybeesik.

A város sűrűn lakott volt, és urbánus szerkezettel rendelkezett, ami megkülönbözteti a korabeli településektől, amelyeket Bulgária területén tárták fel. A leletanyagból ítélve lakosai jólétben éltek, fémmegmunkálással, valamint fegyver- és szerszámkészítéssel foglalkoztak. A helyszínen "hi-tech" kerámiatárgyakat is találtak - egy részüket a városban készítették, a többi a Bizánci birodalom legkülönfélébb szegleteiből származott.

Az antik településen feltárt, pecsétnyomógyártásra használt ólomöntvény arról tanúskodik, hogy a városban a bizánci kormány valamely vezető tisztségviselője tartózkodhatott. A bolgár régészek feltételezéseik szerint a város Bliszmosz, amelyet egészen a középkorig laktak. A XII-XIII. századi források említést tesznek a Sztara Zagora és Konstantinápoly között lévő Bliszmoszról, ahol útban Palesztina felé megpihentek a III. keresztes hadjárat (1189-1192) és IV. keresztes hadjárat, (1202-1204) résztvevői.

A feltárások során előkerültek olyan XII-XIII. századi leletek, amelyek a keresztes lovagok jelenlétét látszanak alátámasztani. Az Kr.u. I. század közepén épült 924 kilométeres Via Militaris Sigindunnál (a mai Belgrádnál) kezdődött, majd elhaladt Viminacium (Pozarevac) mellett, átszelte Naissust (Nis), elért Serdicáig, azaz Szófiáig, majd Philippopolis (Plovdiv), Adrianopolis (Edirne) érintésével elérte Konstantinápolyt (Isztambult).

A kétsávos út, amelyet egyes források szerint egészen a VII. századig használtak, 8 méter széles volt, s nagy kőlapokkal kövezték ki. A hadiút a Via Egnatián keresztül a Balkánt behálózó többi úthoz is kapcsolódott.