Szárazság okozhatta mind a rómaiak, mind a bizánciak hatalmának elvesztését a Földközi-tenger keleti medencéjében - állítják izraeli és amerikai kutatók, akik egy Jeruzsálem közelében lévő cseppkőbarlangban "regisztrált" geokémiai adatokat elemeztek.
2010. december 15. szerda 08:17 - HírExtra
A kutatásokról a Quaternary Research című folyóirat következő számában jelenik meg tanulmány.
Az ötezer négyzetméteres területű Avsalom-, vagy Szorek-barlang korát 185 ezer évesre becsülik, és mind a mai napig folyik itt a cseppkőképződés.
"A sztalagmitok metszete a fák évgyűrűire emlékeztet. Azonban nem a gyűrűk szélességét, hanem kémiai összetételét vizsgáljuk" - magyarázta a kutatásokat irányító Ian Orland (Wisconsin-Madison Egyetem).
A kutatók oxigénizotópokat, valamint a szennyeződéseket vizsgálták, például azon szerves anyagok koncentrációját, amelyeket a felszínről az esőzések mostak be a barlangba, s "ejtett fogságba" a keletkező cseppkő. Majd a kutatók a sztalagmitok növekedése alapján határozták meg a térségbeli átlagos csapadékmennyiséget a Kr.e. 200 és Kr.u. 1100 közötti időszakban - olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon (http://archaeologynewsnetwork.blogspot.com/).
Az elemzések tanúsága szerint Kr.u. 100, valamint 700 körül a Földközi-térség keleti medencéjében lényegesen szárazabbá vált az éghajlat. Ezekben az időszakokban indult hanyatlásnak a rómaiak, majd a bizánciak uralma a térségben.
"Különösen csapadékhiányos volt a térség Kr.u. 100 körül, majd Kr.u. 400 táján" - nyilatkozta John Valley, a Wisconsin-Madison Egyetem professzora.
Hozzátette: nem lehet tudni, hogy valóban a szárazság okozta-e a bizánci hatalom gyengülését, ám az egybeesés mindenesetre érdekes.
"A klíma minden kétséget kizáróan abban az időben változott, amikor a történelmi változások is bekövetkeztek" - összegezte John Valley professzor.
