Az RTL Klubtól Kotroczó Róbert hírigazgatóval beszélgettünk:

Mi a véleménye a tervezetről?

Az a probléma, hogy nem tudjuk, mit értenek a bűnügyi hírek csoportján. Ezt sehol senki nem állapította meg. A médiaalkotmányban van egy rész, ahol definiálják a fogalmakat, de azok között nincs ott, hogy mit tartanak bűnügyi hírnek.

A fogalomtár szerint hírek vannak. Igaz, van olyan tudósítónk, aki kimondottan a bűnesetekhez megy ki riasztás esetén. Sokféle bűnügy van, de ide tartozhat a közúti baleset, a terrortámadás és a politikusbűnözés is. A közúti baleset amúgy sem feltétlenül bűnügy, hisz legtöbbször szabálysértésről van szó. Ha bűnügy, akkor abból kell kiindulni, hogy a tett büntethető.

A másik, hogy a bűnügynek több fázisa van. Mi van akkor, ha a bűnügy már tárgyalási szakaszba ért? Az nálunk már nem is a bűnügy kategóriájába tartozik.

Semmi nyoma annak, hogy erre utalnának valahol?

Semmi. Ez egy parttalan vitát eredményezne. Nem tudom kivel, talán a Nemzeti Médiahatósággal.

A törvény szerint minimum húsz percben kell híreket adni egy nap. Ha történik egy csomó bűnügy, és erre a közönség kíváncsi, akkor nem adhatjuk le mindet?! Jön egy terrorcselekmény, van egy politikai korrupció, esetleg egy rendőr meghal, történik egy baleset, akkor ezekből szűrni kell, mit adhatunk közre?

Ez korlátozza az önök versenyképességét?

A közmédiával szembeni versenyképességet is korlátozza, de emellett szemben áll a médiaalkotmány tartalmával. Annak a tizenharmadik paragrafusa azt mondja: a közérdeklődésre számot tartó ügyekről be kell számolnunk. Ezzel szembemegy a módosítás, mert ennek alapján mi négy percnél több bűnügyet nem adhatunk, még akkor sem, ha azok mind közérdeklődésre számot tartó események.

Azt sem lehet, hogy megnyújtjuk a híradót a bűnügyekhez igazodva. Ezt a tervezetet olyan ember csinálta, akinek köze sincs a médiához.

Ha meghatározzák, mi a bűnügy, akkor mit tehetnek?

Mint minden törvénytisztelő állampolgár, betartjuk. Van, aki azt mondja, hogy több lett a bűnügy a hírműsorainban, de én ezt nem így látom. Az RTL Klub az a csatorna, ahol a hírekben van kultúra és foglalkozunk a szociális kérdésekkel is.

A TV2-től György Bencét, az akutális hírek vezetőjét kérdeztük:

Mi a véleményük a bűnügyi hírek átalakításáról?

Ez a rendelkezés sérti a nézők érdekeit, korlátozza a szakmai munkát és rontja a színvonalat. Károsnak tartunk minden olyan szabályozást, amelyik korlátozza a szerkesztői szabadságot. A hírműsorok tartalmát nem politikusoknak és jogszabályoknak kell meghatározni, hanem a szerkesztőknek.

A szabállyal kapcsolatban négy probléma van. Az egyik, hogy a törvény nem határozza meg pontosan, hogy mit tekint bűnügyi tematikának. Ha az a bűnügy, aminek büntetőjogi eljárás lehet a vége, úgy a kolontári eset is annak számít. A törvény szellemében 5 percig beszélhettünk volna róla, miközben harminc perc is kevés ahhoz, hogy kielégítsük a nézők igényeit.

A nyilvánvalóan bűnügynek számító híreknél is indokolatlan korlátot szabna a törvény. Egy, a mórihoz hasonló esetben például méltatlan lenne, ha csak öt percet foglalkozhatnánk vele. Elégtelen lenne ezzel a hírszolgáltatásunk.

De ha zajlik egy megoldatlan túszdráma az elő adás idején, abban a pillanatban senkit nem érdekel más, és nekünk öt perc után azt kell mondani, hogy a törvény értelmében nem folytathatjuk a tudósítást, nem kapcsoljuk többet a helyszínt. Egy ilyen eset után nehéz elképzelni, hogy milyen téma tudnánk váltani és mit mondanánk a nézőinknek.

Egyébként szerintem nem is ezt szerették volna korlátozni, ha jól értem a célt, kevesebb kisebb horderejű bűnesetet szeretnének látni a tévében.

És ezt törvénnyel kell szabályozni?

Azt gondolom, hogy nem. Ízlés kérdése, hogy kinek mi tetszik, de ahogy a példák is mutatják, ezt nem lehet néhány szavas törvényi szabályozással befolyásolni, mert nagyobb kárt okoz, mint amennyi előnyt esetleg vártak tőle.

Nagyon szívesen megyünk bele bármilyen beszélgetésbe a híradóról, bármilyen társadalmi szervezettel, politikusokkal. A megoldás a legtöbb országban az önszabályozás, etikai kódex, amelynek kidolgozása természetesen a szakma, a szerkesztőségek feladata, de nyilván meghallgatunk mindenkit, akinek erről véleménye van.

Ha elfogadják, mit tehetnek?

Bízom benne, hogy még módosítják ezt a szabályt, mert senkinek sem érdeke korlátozni a híradók működését. Ha mégis így marad, meg kell várnunk, hogy akinek dolga, hogyan értelmezi a szabályt, mert, ahogy más mondtam, sok minden nem tisztázott benne.

Esetleg összefognak a többi kereskedelmi csatornával, hogy valamilyen párbeszéd alakuljon ebben a kérdésben?

A médiatörvény megalkotása folyamán meghallgatták a piaci szereplőket. Ez a fordulat váratlan volt, de megpróbáljuk a szakmai aggályainkat eljuttatni a törvény készítőihez. Ha megismerik az érveinket, bízom benne, hogy módosítanak a szabályon.