Rendeletalkotási jogot kapott a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a jövőben rendeletet alkothat, a fogyasztók érdekének védelmében közérdekű pert indíthat, illetve békéltető testületet is működtethet a főhatóság.
2011. január 2. vasárnap 15:39 - HírExtra
A PSZÁF a főhatóságra vonatkozó új törvény értelmében javaslatot tehet jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. A parlament a múlt év decemberében elfogadott törvénymódosítás során rögzítette, hogy a PSZÁF feladatai ellátása során együttműködik a jegybankkal, a Gazdasági Versenyhivatallal, illetve az általa felügyelt szervezetek, vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.
A felügyelet olyan fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, kiadási és bevételei főösszegeit kizárólag az Országgyűlés csökkentheti. A felügyelet látja el a magyarországi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a lakástakarék-pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, a jelzáloghitel-intézetek felügyeletét.
A PSZÁF felügyeli a biztosító társaságokat és a biztosítási piacon tevékenykedő cégeket, a biztosítási alkuszokat, a befektetési vállalkozásokat és az árutőzsdei szolgáltatókat, valamint az általuk végzett tevékenységet, a viszontbiztosítókat, a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó cégeket és intézményeket, emellett a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. felügyeletét is ellátja.
A PSZÁF elnöke a főhatóság tevékenységéről a tárgyévet követő május 31-ig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés ilyen feladatkörrel rendelkező bizottságának. A PSZÁF elnökének kinevezésével kapcsolatban a törvény rögzíti: a felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
Hat évrenevezik ki a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét
A felügyelet két alelnökét - a felügyelet elnökének javaslatára - a miniszterelnök hat évre nevezi ki, az úgynevezett Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felügyelet elnöke nevezi ki hat évre. A felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. A Pénzügyi Békéltető Testület fogyasztóvédelmi feladatokat lát el, vitás ügyeket próbál rendezni a bankok és az ügyfelek között.
A főhatóságról szóló új törvény az úgynevezett Pénzügyi Stabilitási Tanács tevékenységéről is rendelkezik. A Pénzügyi Stabilitási Tanács célja, hogy tevékenységével összhangot teremtsen a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő mikro-prudenciális felügyelet, valamint a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatokat figyelemmel kísérő makro-prudenciális felügyelet között.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács a PSZÁF elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- valamint a biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta háromfős konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai szabályozási, kockázati, valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak egyhangúlag kell megszületnie.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács feladata, hogy a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kísérje a hazai pénzügyi rendszer egészének és a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba veszi a rendszert potenciálisan veszélyeztető, illetve a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket. A Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöki tisztét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a PSZÁF elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.
Forrás: MTI
vizsgálatra. 150 milliárdos károkozás a magyar államnak 60
devizahiteles panasza 2010. szeptember hó PSZÁF-nél.
2011. januártól új ablak nyílt, az X akták Fidesz KDNP, Szíjjártó
Péter FIDESZ-KDNP, országgyűlési képviselő és Kósa Lajos FIDESZ-KDNP
országgyűlési képviselő urak a devizahiteleseknek okozott kár
kijelentéseik miatt 150 milliárd vesztesét érte a Magyar Államot és a
választópolgárok fizetése és pénztárcája bánja. A saját
FIDESZES-KDNP-s választópolgáraikat károsították meg és az MSZP és
baloldali szavazótársaikat és akik nem politizálnak, csak dolgoznak
62.000 Ft minimálbérért. Ami a FIDESZ-KDNP jóvoltából "137 Ft-tal
növelte 2010-ben". Magyarországnak ezzel súlyos pénzügyi kárt okoztak,
amivel a magyar családok minden nap csak egyre lejjebb süllyednek. A
FIDESZ-KDNP olyan rendeletet hozott, hogy kiskorú gyerekek akár 20
ezer forint alatt is akár börtön elzárást kaphatnak. Kérdezem, hogy
Kósa Lajos és Szíjjártó Péter 150 milliárdos károkozása nem ugyanazt
érdemelnék-e,. A nevét nem tudom, de egy FIDESZ-KDNP-s képviselőt
felelőtlen kijelentése miatt Orbán Viktor az Országgyűlési irodájába
hívta és kb. 7 perc beszélgetés után kérte, hogy mentelmi jogát vonják
meg. Kérésemmel Szász Károly PSZÁF és az Emberi Jogi Bizottsághoz is
fordulni fogok és elvárom, hogy Budai Gyula tisztességes kivizsgálást
folytasson ebben az ügyben. Mindazok a választópolgárok, akik
Szíjjártó és Kósa úr kijelentése miatt lakásukat elvesztették, utcára
kerültek vagy utcára fognak kerülni, - és bírósági végzés már van - az
MSZP vagy baloldali országgyűlési, vagy önkormányzati képviselőjüket
keressék fel, Magyarország teljes területén, hogy véletlenül panaszuk
biztos célt érjen és ne a FIDESZ-KDNP valamelyik fiókjában végezzék.
Ha kell, aláírás gyűjtésre is sor kerül akár az Interneten, akár az
utcán, de kiállunk azok mellett, és ők is merjék felemelni szavukat,
akik a devizahitel miatt bedőltek, adósságba kerültek, lakásukat,
kocsijukat elvesztették, családjuk szétesett.
Előre is köszönettel: Kocsis Tamás