Magyarországon az ország északnyugati és középső részén nyílt a legjobb lehetőség arra, hogy az érdeklődők nyomon kövessék a részleges napfogyatkozást. Budapesten a ködös idő akadályozta a jelenség megfigyelését.

A keddi napfogyatkozást Jeruzsálem felett észlelték először, majd az európai országok következtek.

A téli időjárás azonban más országokban is közbeszólt, Svájctól Oroszországig éreztette hatását. A napfogyatkozás legnagyobb kiterjedésére Svédországban lehetett számítani, az északi országban a Nap 85 százalékát takarta a Hold. A svédeknek igen ritkán nyílik alkalmuk hasonló égi játék megfigyelésére, teljes napfogyatkozásra 2126-ig kell várniuk.

Szerencsésebbek voltak viszont a lengyelek, Krakkó felett derült volt az ég, a televízió képernyőjén azonban az egész ország nyomon követhette a jelenséget.

A napfogyatkozás Oroszország európai részén, így Moszkvában is észlelhető lett volna, a fővárost azonban sűrű köd borította a jelenség idején. A napfogyatkozás moszkvai idő szerint 10.38-kor kezdődött, 12.04-kor ért véget, és a Hold a Nap felületének 81,2 százalékát takarta el. Semmi sem látszott azonban a sűrű ködben, az első kék foltok az égen csak pár perccel a látványosság vége előtt jelentek meg.