Az éjszaka történéseit itt olvashatják.

Ki legyen úrrá a pánikon?

Faragó Gábor, a Szentinel Kft. cégvezetője a HírExtrának elmondta, hogy pánikhelyzet kezelésével jellemzően nem foglalkoznak a biztonsági őrök. Véleménye szerint a pánikban lévő emberrel egyénileg érdemes foglalkozni, a biztonsági személyzet elsősorban a menekülő-útvonalak tisztántartásával tudja megelőzni a tragédiát.

A pánikhelyzet kezelése véleménye szerint egy összjáték: a vendéglátó egység alkalmazottainak, a biztonsági személyzetnek és a rendőrségnek a közreműködésére van szükség annak érdekében, hogy menekülés közben ne következzen be haláleset.

A cégvezető szerint a biztonsági személyzet az érkezéskor történő minőségi átvizsgálással, valamint a helyszíni megfelelő jelenléttel tudja elejét venni egy késelésből származó tragédiának. A fulladásból származó haláleset egy technikai hiányosságnak nevezte, amelyben a biztonsági személyzet nem kompetens.



Tömeg esetén…

Faragó Gábor szerint szoros együttműködésre van szükség a rendezvény szervezője és tulajdonosa, valamint a biztonságiak között. Egy ötszáz férőhelyes terembe nem szabadna ennél több személynek tartózkodnia. Abban az esetben, ha a tulajdonos írásba adja, hogy mégis be lehet engedni több embert, onnan kezdve őt terheli a felelősség, bár a cégvezető ezt a lehetőséget életszerűtlennek tartja.

…magasabb bevétel

A szakember arra a kérdésünkre, hogy a tulajdonosok, rendezvényszervezők mennyire tartják be az előírásokat, határozottan közölte: „semennyire sem.” Elmondása szerint egy buli szervezője hiába kapott csak háromszáz emberre engedélyt, akkor lesz rentábilis a parti, ha még legalább ennyit beenged.

A Szentinel Kft. őrző-védő oktatással is foglalkozik, a cég vezetője javasolni szokta a rendezvény szervezőinek, hogy a biztonsági személyzet készség szinten tudjon elsősegélynyújtást ellátni. Faragó Gábor komoly oktatást tartana szükségesnek.

Haverok, buli, éjszaka

A szakember szerint háromféleképpen lehet szerveződni őrző-védő munkára. Az egyik értelmében a tulaj megbízza egy ismerősét nem hivatásos biztonsági emberek toborzásával (esetenként közvetlenül a barátait kéri fel a munkára), a másik esetben egy biztonsági céget kér fel - megfelelően elrettentő - szakemberek biztosítására. A harmadik esetben a tulajnál jelentkeznek munkára a szórakozóhely nyugalmát biztosító önkéntesek.



Faragó ezt az esetet félig legálisnak nevezte, de elmondása szerint mindez igen jellemző az éjszakai életre.

A cégvezető szerint a biztonságiak oldalán kellene állnia a törvénynek: elfogadhatatlannak tartja azt, hogy többen körbeállhatnak egy biztonságit az ajtóban. Véleménye szerint így jóval kevesebb „szteroidhuszár” lenne az éjszakában.

Faragó szerint minden egyéb a tulajdonoson és a szervező hozzáállásán múlik. Vészhelyzeti gyakorlat lebonyolítása nem jelenthet megoldást abban az esetben, ha gyakorlatban az egyetlen cél a profitszerzés, valamint a gyakorlat megtartását bizonyító dokumentumokat hamisítani is lehet.

Faragó kiemelte, hogy nem a biztonságiakkal van a probléma, akik tapasztalatai szerint képesek kiválóan ellátni a feladataikat: véleménye szerint a megfelelő vezetésből, instrukciók hiányából származhatnak a problémák.

A cégvezető szerint a szórakozóhelyeken gyakran vagyonőr igazolvány nélküli, büntetett előélettel rendelkező emberek a biztonsági őrök. Egy olyan cégháttérre lenne szükség, akik megkövetelik tőlük a törvények pontos betartását.



Túl a tényeken

Egy neve elhallgatását kérő biztonságtechnikai szakember megerősítette a Faragó Gábor által elhangzottakat. A HírExtra kérdésére elmondta, hogy hiába vannak biztonsági korlátok a szórakozóhelyeken, egyes tulajok jellemzően nem tartják be az előírásokat, a magasabb profit reményében.

Véleménye szerint a rendszerváltás óta csak jogokat adnak az embereknek, akik ezzel visszaélnek, de nem teljesítik a kötelezettségüket. A szakember szerint a „pénzért bármit” gondolkodásmód jellemzi a mai Magyarország lakosságát, akiket elmondása szerint meg kellene nevelni, akárcsak a gyerekeket.