Az Európa-ügyi, majd a foglalkoztatásért felelős, továbbá a belügyminiszterek tanácskozása után a mostani már a negyedik miniszteri találkozó, ami jelzi, hogy "nagy sebességgel" zajlanak a három hete tartó, féléves magyar európai uniós elnökség rendezvényei.

A gödöllői Grassalkovich-kastélyban kezdődött, informálisnak minősített tanácskozás házigazdája Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki a többi, 26 tagállamból érkezett kollégájával mindenekelőtt az uniós polgárokat megillető jogokról és az azokat összefoglaló alapjogi charta érvényesüléséről tárgyal.

Így a többi között szó lesz a letelepedés és a munkavállalás megkönnyítéséről, tekintettel arra, hogy az egységes piac ellenére az államhatárok számos helyzetben akadályozzák az uniós polgárok jogainak érvényesülését. Például akkor is, ha eltérő állampolgárságú házastársakról van szó, ha valaki különböző országokban örököl, illetve ha orvosi szolgáltatást vesz igénybe. Az Európai Bizottság tavaly erre vonatkozóan 25 fő akadályra hívta fel a figyelmet, és 25 rövid-, illetve közép távú megoldási intézkedést javasolt.

A chartával kapcsolatban a résztvevők azt vitatják meg, hogy miként valósul meg az Európai Bizottság erre vonatkozó, 2010 októberében elfogadott jelentése. A magyar elnökség kezdeményezésére tárgyalnak arról, hogy milyen szerepet vállaljon az Európai Tanács, az Európai parlament és az Európai Bizottság az alapjogi charta érvényesítésében, illetve mindehhez a tagállamok milyen hozzájárulást nyújthatnak.

Ugyancsak napirenden szerepel a bírák, az ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzése, azaz az igazságügyi képzésben való együttműködés. A háttérben az a probléma húzódik meg, hogy egyre gyorsul az uniós jogalkotás, a tagállamokban ugyanakkor a bírák általában keveset tudnak az uniós jogforrásokról, és nem ismerik a többi tagállam jogi nyelvét. Ezen a téren - mindenekelőtt az oktatás, valamint a csereképzés területén - nagy az elmaradás és rendkívül sok a teendő. A fő cél az, hogy közelebb hozzák egymáshoz az ítélkezési kultúrákat, és tisztázzák, hogy mindez a gyakorlatban miként, milyen intézmények bevonásával valósulhat meg.

A magyar elnökség - mint kiszivárgott - azon a véleményen van, hogy nincs szükség új intézmények létrehozására, hanem elegendő a meglévő nemzeti képzési intézmények együttműködése.