2019 vagy 2020 lesz az eurócsatlakozásunk éve?
Magyarország és a többi térségi euróövezeti tagjelölt legkorábban 2019-2020-ban, sőt esetleg csak az azt követő évtizedben csatlakozhat az euróövezethez.
2011. február 5. szombat 18:31 - HírExtra
Ha az uniós hatóságok az egyes tagállamokat sújtó adósságválság nyomán szigorítják az államadósság-rátával kapcsolatos maastrichti csatlakozási feltételek alkalmazását, azt elsősorban Magyarország szenvedheti meg - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők. A JP Morgan bankcsoport citybeli szakelemzői megerősítették, hogy Magyarország és Lengyelország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontját 2019-re tolták ki, Csehország belépését pedig 2020-ra, vagy még későbbre valószínűsítik.
A JP Morgan új elemzése szerint a közép-európaiak eurócsatlakozási időpontja erőteljesen függ az európai ciklikus fellendüléstől, mivel a cég szakértői "szoros korrelációt" látnak az európai üzleti ciklus és a maastrichti felvételi előírások teljesíthetősége között. Így egy gyenge euróövezeti fellendülés, vagy éppen egy kettős mélypontú recesszió kialakulása jelenti a valutauniós csatlakozás esetleges még további csúszásának fő kockázatát - áll a ház hétvégén kiadott, frissített konvergencia-helyzetértékelésében.
Más nagy londoni házak legújabb prognózisaikban recessziós visszaesést ugyan nem jósolnak az euróövezetben, a világátlagnál jóval gyengébb növekedést azonban igen.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - februári prognózisában a vártnál jobb amerikai és euróövezeti gazdasági teljesítmény hatására jelentősen javította a két gazdasági erőcentrumra, és ezzel együtt a világgazdaság egészére szóló növekedési becslését, a valutaunióra azonban változatlanul a globális növekedés ütemének felénél is sokkal lassabb bővülést valószínűsít. A cég az euróövezetben pedig jelenleg 1,5 százalékos éves növekedést vár 2011 egészére a múlt hónapban jósolt 0,9 százalék helyett.
Az EIU londoni szakelemzői ennek együttes hatásaként az előző előrejelzésben szereplő 3,8 százalékról 4,0 százalékra emelték a világgazdaság egészére adott - vásárlóerő-paritáson számolt - idei növekedési prognózisukat.
A JP Morgan e hétvégén kiadott új konvergencia-elemzése szerint ugyanakkor a kockázatok "nem érnek véget" az euróövezeti üzleti ciklussal. Nemrégiben ugyanis elhangzottak olyan javaslatok, hogy szigorúbban kellene alkalmazni a GDP-arányos államadósság-rátára meghatározott 60 százalékos felső tűréshatárt, ami például Magyarország euróövezeti csatlakozási törekvései szempontjából lehet kedvezőtlen - vélekednek a JP Morgan citybeli elemzői, akik szerint valószínűtlen, hogy a magyar államadósság-arány a következő évtized végéig az előírt felső tűréshatárra süllyed.
A cég londoni szakértői az elemzés Magyarországgal foglalkozó fejezetében ezzel kapcsolatban megjegyzik: annak nyomán, hogy a kormány "gyakorlatilag államosította" a magánnyugdíjalapokat, az idei államháztartási mérleg a hazai össztermék 5 százalékánál magasabb többlettel is zárhat a 2,9 százalékos hiánycél helyett, és a GDP-hez mért államadósság-ráta a tavalyi 80 százalékról 70 százalékra süllyedhet.
A JP Morgan szerint azonban az, hogy a hangsúly egyelőre az egyszeri intézkedéseken van, a strukturális jellegű hiány romlásának lehetőségére utal, és ezt kiadáscsökkentésekkel és szerkezeti reformokkal kell kezelni.
A ház szerint most minden figyelem a kormány e hónapra várt költségvetési csomagjára irányul. Ha a csomagban szereplő kiigazítások kétharmada valóban a kiadási oldalról ered - ahogy arra a legutóbbi kormányzati nyilatkozatok utaltak -, és a bevételi oldalon különböző "zöld adók" bevezetése is szerepel, ennek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az államháztartási hiány 2012 után se emelkedjen 3 százalék körüli szint fölé, és így el lehet kerülni a további hitelminősítői osztályzatrontásokat is - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.
A ház a hétvégi elemzésben az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos, "erősödő" kockázatok között említi ugyanakkor, hogy esetleg a közép-európai tagjelölt országok lelkesedése kezd apadni az euró iránt. A cég szakelemzői ezzel kapcsolatban kiemelik: az egyes euróövezeti tagállamok kormánykötvényeit terhelő magas kockázati hozamfelárak megingatták az abba vetett hitet, hogy az euróövezeti tagság minden esetben alacsonyabb hitelfelvételi költségekkel jár.
A londoni elemzői közösségben vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint akár a 2020-as évek közepéig is eltarthat a közép-kelet-európaiak euróövezeti csatlakozási folyamata.
A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői nemrégiben ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019-2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. A ház szerint ezek "elég távoli időpontok" ahhoz, hogy az euróövezeti csatlakozás kilátása a következő néhány évben ne legyen meghatározó piacmozgató tényező a térségben.
Forrás: MTI