A politikai elemző intézet a legalább 250 ezer főt elérő médiumok összes belpolitikai hírét két szempontból vizsgálta meg: melyek voltak a legtöbb szavazóhoz eljutó hírek, és azok milyen hatással lehettek az egyes politikai szereplők megítélésére.

A Policy Solutions napirend-figyelője szerint a médiatörvény, a kettős állampolgárság, a magán-nyugdíjpénztári átlépések, a magyar EU-elnökség és a Zuschlag-per az az öt hír, amely meghatározta a média napirendjét januárban.

A médiatörvény kérdése az év első hónapjában a 21 vizsgált nap közül 19 alkalommal a médiumok egyik vezető híre volt, így egyértelműen ez az ügy tematizálta a politikai napirendet januárban. A téma négyszer annyi megjelenést produkált, mint a hónap második legnépszerűbb híre, a kettős állampolgárság ügye.

A hírközlések túlnyomó többségében a külföldi kritikák kaptak központi szerepet, és a különböző kormányzati erőfeszítések a törvény negatív fogadtatásának tompítására nem tudták ellensúlyozni a bírálatok negatív hatását. A külföldi kritikákkal ellentétben az ellenzéki pártok bírálatai csak elvétve jelentek meg a híradásokban. Az MSZP-t hosszabban mindössze négy, az LMP-t három alkalommal idézték a kérdésben a vizsgált médiumok.

A kettős állampolgárság témája három napon keresztül volt vezető hír, ráadásul egy alkalommal megelőzte a médiatörvénnyel foglalkozó híradásokat is elérési számban. Az ügy pozitív kormányzati kommunikációját - Semjén Zsolt két hét után „sikertörténetként” könyvelte el a honosítási eljárást - a médiumok is átvették, így a téma a Fidesz-KDNP szempontjából a hónap legsikeresebb médiabeli ügye volt.

A hónap harmadik legjelentősebb híre volt a magán-nyugdíjpénztártagok átléptetése az állami rendszerbe. A témával kapcsolatban az utolsó napi átlépések, az Alkotmánybírósághoz beérkezett indítványok, a Stabilitás Pénztárszövetség által létrehozott nyilatkozat és az MSZP határidő hosszabbítási javaslata váltott ki jelentősebb visszhangot.

Bár előzetesen a magyar soros EU-elnökség kérdése tűnhetett a január legfontosabb témájának, végül csak a negyedik helyet foglalja el a legtöbbet említett hírek rangsorában. Ennek legfőbb oka az, hogy a médiatörvény nemcsak elvette a figyelmet az elnökségről, hanem számos médium az EU-s bírálatok miatt össze is kötötte a kettőt, és így a médiatörvény mellett a soros elnökségről csak említés szintjén tudósítottak. Ráadásul, a főbb hírek az uniós elnökséggel kapcsolatban elsősorban a bulvárjellegű híradások voltak, a szakmai jellegű kérdések csak elvétve jelentek meg a hírekben.

Végezetül, Zuschlag János perének másodfokú tárgyalásáról négy napig jelentek meg vezető hírek. A médiumok egyforma mértékben foglalkoztak a kérdéssel, nem volt tapasztalható eltérés az egyes médiumok politikai beállítottsága alapján. A pártok képviselői nem szólaltak meg az ügyben, de a híradások révén – nyilvánvaló módon - a szocialistákat érintette negatívan a téma, főleg, hogy a kommentárok visszaidézték az elsőfokú tárgyaláson Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila kihallgatását is.

Az ellenzék a médiumok napirendjére saját üggyel csak elvétve tudott felkerülni. A híradások 50 legtöbbet említett témája közé mindössze a devizahitelesek romló helyzetével és a kormány gazdaságpolitikájának kritikájával foglalkozó MSZP-sajtótájékoztatók és a Jobbik Biszku Béla elleni feljelentése került be. Az LMP nem tudott saját témát beemelni a vezető 50 hír közé.