Értesülések szerint az ellenzéki és a független tárgyalópartnerek Omar Szuleimán alelnökkel a többi között megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy bizottságot, amelynek feladata az alkotmánymódosítás előkészítése lesz. A nemzeti dialógusnak elkeresztelt párbeszédre az ország újonnan kinevezett alelnöke tett javaslatot. A politikus helyi idő szerint kora délután első ízben találkozott a betiltott, de működő és nagy erőt képviselő iszlám szervezet, a Muzulmán Testvériség képviselőivel.

Értesülések szerint a párbeszédben befolyásosnak tekintett független személyek és üzletemberek is részt vettek. Korábban két régi párt, a baloldali Nemzeti Haladó Tömörülés Pártja és a liberális Vafd is közölte, hogy kész bekapcsolódni a válság megoldását célzó dialógusba. A Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradeinek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatójának megbízottja is részt vett a tárgyalásokon.

Az egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy az ellenzéki és a független tárgyalópartnerek megállapodtak Szuleimán alelnökkel arról, hogy létrehoznak egy bizottságot, amelynek felada az alkotmánymódosítás előkészítése. A testületnek március első hetéig kell beterjesztenie javaslatait, amelyek egyebek mellett kiterjednek az elnökválasztás szabályozására, és meghatároznák az államfői megbízatás időtartamát.

Az alelnök emellett ígéretet tett arra, hogy engedélyezik a sajtószabadságot és szabadon engedik mindazokat, akiket a csaknem két hete tartó zavargásokkal kapcsolatban vettek őrizetbe.

Az állami televízió értesülése szerint megállapodtak abban is, hogy az 1981 óta az országban érvényben lévő rendkívüli állapot hatályát hamarosan feloldják. Az információt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de annyi ismertté vált, hogy ennek előfeltétele a biztonsági helyzet alakulása.

Omar Szuleimán ugyanakkor elutasította az ellenzéknek azt a felszólítását, hogy vegye át az elnöki teendők ellátását Hoszni Mubarak államfőtől.

A rendkívüli állapot az elmúlt harminc évben lehetővé tette a politikai vezetés számára az ellenzék elnyomást, a tüntetések betiltását, és azt, hogy polgári személyek fölött katonai bíróságok ítélkezzenek.

A vasárnap kezdődött párbeszéddel kapcsolatban megfigyelők rámutattak: a Muzulmán Testvériség korábban még azt hangoztatta, hogy csak Hoszni Mubarak államfő lemondása esetén kész részt venni az úgynevezett nemzeti dialógusban. A mozgalom azonban később azzal indokolta tárgyalási készségét, hogy a forradalmat akarja megvédelmezni és ugyancsak a védelmére kel a Mubarak elleni mozgalom követeléseinek.

A Muzulmán Testvériség egyik vezetője, Eszám al-Erján az AFP-nek azt nyilatkozta: elvileg azért fogadták el a párbeszédet, hogy megvitassák az átmenetet, az új elnök és a népet képviselő parlament megválasztásának a módját.

Kairóban vasárnap viszonylag nyugodt volt a légkör. A felkelés központjában a Tahrír téren a keresztények és a muzulmánok együtt imádkoztak. A hadsereg ugyanakkor megerősítette jelenlétét a téren.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap közölte, hogy támogatja az egyiptomi kormány és Muzulmán Testvériség párbeszédét. Hillary Clinton a Münchenben zajló nemzetközi biztonsági értekezlet keretében az NRP amerikai rádiónak nyilatkozva hangoztatta: az egyiptomi ellenzéki mozgalom döntése arra mutat, hogy legalábbis be akar kapcsolódni rendezési folyamatba, és Washington erre biztatja.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára a fórumon újságírónak nyilatkozva úgy vélte a "rendezett" átmenet Egyiptomban lényeges Izrael és az arab világ megbékélése szempontjából. A világszervezet vezetője utalt arra, hogy Egyiptom fontos szerepet játszik a közel-keleti békefolyamatban.