Egyre szomorúbb számadatok olvashatók arról, hogy mennyit olvas a magyar ember. Fodor Péterrel, A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgettünk az intézmény kulturális szerepéről, jelentőségéről és a jövőről.
2011. február 8. kedd 12:09 - Kanicsár Ádám
Milyen volt a könyvtár látogatottsága a tavalyi évben?
2010-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár látogatottsága nagyon kedvező volt, hiszen több regisztrált és aktív beiratkozott olvasónk van. 293 ezer az éves regisztrált olvasók száma és 239 ezer az aktív olvasók száma. Ez azért lényeges és örvendetes, mert növekedést jelent. Ez két dologra utal. Az egyik az, hogy a könyvtárat használók igénylik ezt a szolgáltatást, másrészt: ebben a nehéz gazdasági helyzetben a kultúraközvetítő intézmények között kitüntetett figyelmet kapott a bibliotéka.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 7,3 millióan keresték fel a könyvtárat. Ebből személyesen 2,6 millióan. A többi úgynevezett távhasználat, az interneten keresztül. Ez durván 4,7 millió látogatót jelent. Ez azért érdekes, mert a személyes használók száma az előző évekhez képest nem változott. Izgalmas, hogy kilencszázezerrel nőtt a távhasználók száma. Öt évvel ezelőtt ez a szám csak 1.4 millió volt.
A kölcsönzések száma nagyjából ugyanazon a szinten van. Az igénybevett dokumentumszámnál tapasztaltunk csökkenés. Kevesebb könyvet vittek el az olvasók: 180 ezerrel 2009-hez képest.
Jó évet zártunk, nehéz körülmények között, hiszen kevesebb pénzt fordíthattunk a működésünkre.
A könyvállomány milyen arányban növekedett a múlt évben?
A keretünk erre nem változott. Érdemi növekedést idén a Márai-programtól.
Mi ennek a programnak a lényege?
Magyarországon a Nemzeti Kulturális Alap égisze alatt indulhat el a Márai-program, és az első kiválasztás alapján körülbelül hatszáz könyvtár részesülhet benne. Ebben vannak közkönyvtárak, egyetemi könyvtárak, határon túli könyvtárak és városi könyvtárak.
Két kollégium állt fel, egy szépirodalmi és egy tényirodalmi, ezek most teszik közzé a felhívásukat és kialakítják azt a listát, amelyek eljuthatnak a könyvtárakba.
Minden lista harminc százalékáig megjelenik egy úgynevezett minimum-program, amit csomagként ezek a könyvtárak megkapnak, igényelni pedig a fennmaradó keretből tudnak. Ez az első időkben a kiadók részéről az eddig már megjelent köteteket jelenti, és ahogy majd haladunk előre az időben, remélhetőleg egyre több újdonság fog megjelenni.
Milyen a kiadók kapcsolata a könyvtár felé?
Miután mi olyan nagyságrendben vásárolunk, hogy közbeszereztetttünk, a kiadókkal nem vagyunk közvetlen kapcsolatban. A beszállítónk az, aki a legjobb ajánaltot teszi. Ő szerzi be a kiadóktók a dokumentumokat. Nyilvánvalóan a kiadók érdeke az, hogy minél több kötetük kerüljön piacra és a polcra.
Mérhető, hogy melyek a legnépszerűbb olvasmányok ma Magyarországon?
Nyilván meg tudjuk mondani, hogy melyek azok a könyvek, melyek népszerűbbek, de ez olvasótól függ. Aki egy memoárt akar elolvasni és ahhoz jut hozzá, ő attól boldog. Az biztos, hogy szépirodalmat kevesebbet olvasnak, ha a klasszikus szépirodalmat nézzük. Nyilvánvalóan a megjelenő bestsellereknek is óriási közönsége van.
A legfontosabb, hogy a könyvtárak iránti érdeklődés továbbra is megvan. Egyre többen igénylik azt a könyvtári szolgáltatást, amit Országos Dokumentumellátó Rendszer tud biztosítani. Itt bárki, bárhol hozzájuthat ahhoz a könyvhöz, ami a helyi könyvtárában nincs meg.
Mit tehet ma egy könyvtár a népszerűségéért?
Mindenekelőtt nagyon kulturált körülmények között kell fogadni az olvasót. Minőségi szolgáltatást kell nyújtani és olyan programokat, ami érdekli az olvasókat, többet ad számára. Például a FSZEK könyvtárai igen gazdag, változatos kulturális kínálatokkal a helyi művelődési élet meghatározó szereplői. Mi a kerületekkel való megállapodás alapján házhoz visszük az olvasnivalót azoknak az embereknek, akik nem tudják a lakásukat elhagyni. A jövőben egy olyan szociális mentori szolgálatot indítunk el egy pályázat keretein belül, amellyel a hátrányos helyzetűeket tudjuk támogatni.
Idetartozik az is, hogy két hónapon belül két felújított könyvtárat adtunk át. Az egyiket a XXI. kerületben, a Vénusz utcában, ahol a főváros és a kerület fogott össze, illetve a XIII. kerületben, ahol a Főváros forrásából megújítottuk a 1913 óta létező tagkönyvtárat.
Mik a tervek a jövőre?
Tavasszal tervezzük az újlipótvárosi Radnóti Miklós Művelődési Házban egy 250 négyzetméteres könyvtár megnyitását, ami egy nagyon komoly előrelépés lesz, hiszen a környéken csak két kicsi könyvtárunk van. Így viszont egy helyen, sokkal kulturáltabb körülmények között várhatjuk a régi és újolvasóinkat. Terveink szerint előkészítünk egy másik felújítást is a III. kerületben, amit feltehetőleg 2012-en tudunk befejezni.