2024. november 23. - Kelemen, Klementina
Az állampolgársági törvény enyhítésének elszabotálása után kérdésessé vált a szlovák kormánykoalíció sorsa is. A lehetséges következményekről Öllős László felvidéki politológussal beszélgettünk.
2011. február 13. vasárnap 16:49 - Forján-Vass Máté
Hogy áll most a kormánykoalíció?

Ingatagon. Igor Matovicot kizárta soraiból a Szabadság és Szolidaritás Párt (SaS), aki három másik emberrel egy szervezetet alkotott. Az egyik lehetséges lezárása a mostani történetnek az, hogy nemcsak egy képviselőt veszít a kormánykoalíció, hanem másik három embert is.

Ha ők is távoznak, és a távozás után nem szavaznak majd a kormánykoalícióval együtt, akkor a koalíció megbukik. Ha esetleg hajlandóak együttszavazni, akkor lehet, hogy koalíciós partnerként beveszik őket a kormányba.

Most négypárti koalíció van. Nem lesz ezzel túl sok a koalíciós pártból?

A koalíció felállása óta jelen van a szerkezeti probléma. Formálisan ugyan négy pártól áll a koalíció, de ez hat szervezetet takar. Matovic szervezete volt ez egyik, ami a SaS-ban volt. Emellett a Híd-Mostban van egy szlovák szervezet, nekik is négy képviselőjük van.

Ezek a szervezetek a koalíció megalakulása óta protestálnak, mert nem engedik őket oda a pártok döntéseihez, amikor összeül a koalíció, és nem kaptak posztokat a kormányban. A legkülönfélébb módon fejezik ki saját véleményüket. Matovicnak már volt több húzása is.

Gondolom, az ellenzék is próbálkozik.

Igen, egyre erősebb nyomást gyakorolnak a kormányra: különböző eszközökkel próbálják rábírni az egyes képviselőket, hogy tántorodjanak el a koalíciótól.

A legutóbbi nagy vihart kiváltó eset az volt, amikor a korábbi kormány legfőbb ügyészét majdnem újraválasztották. Egy szavazaton múlt, hogy nem így lett, az is hibás szavazat volt. Ha meglett volna, akkor marad az az ember, aki kétes szerepet vállalt többek között a Malina Hedvig ügyben is.

Két alapvető problémája van a kormánynak, az egyik, hogy a Smer úgy látszik, elég nagy befolyással rendelkezik a kormánypárt tagjainál. A másik, hogy nem sikerült olyan kormányzati szerkezetet kiépíteni, hogy mindenki hatalomhoz jusson, két szervezetet kizártak, akik közül az egyik most fellázadt, és átszavazott.

Ezekkel a lázadásokkal előfordulhat, hogy Fico többséget tud teremteni a parlamentben?

A mögöttes információk szerint Igor Matovic szeretne egy külön pártot alapítani. A kérdés az, hogy a másik három személy, akit nem zártak ki, azok mennek-e vele? Ha ők is mennek, akkor bukik a koalíció.

A helyzetet bonyolítja, hogy a pártalapítás az egy hosszú folyamat. Nem biztos, hogy Matovicnak érdeke a koalíció gyors bukása. Ha esetleg előrehozott választások lennének, akkor ő villámgyorsan befejezné a politikai pályafutását.

Az is egy lehetséges megoldás, hogy valamely pártok összefognak a Smer-rel, és kormányt alakítanak. Ebben az esetben nem lesz előrehozott választás. Ez viszont nem biztos, hogy kedvező az átlépőknek, mert egy nagy párt mellett működnének kis pártként. A jelenlegi kormányban nagyjából egyenlő erős pártok vannak.



A Smer keresi a potenciális kilépőket?

Igen, erről a részről nagy a nyomás, hiszen ők minél előbbi bomlást szeretnének. A kérdés az, hogy Matovic társai milyen ajánlatot kapnak a kormánykoalíciótól, és mennyire látják az említett összefüggéseket.

Megint veszít népszerűségéből a Híd Párt?


Igen, ez így van. Egy koalíciós kormány akkor lehet előnyben a népszerűséget tekintve egy egypárti kormánnyal szemben, ha olyanokat is meg tud szólítani, akiket egy párt nem. Ehhez az kell, hogy a köztük levő feszültségek ne feszítsék szét az egészet.

Sőt a Híd Párton belül is vannak gondok.


Igen, ott is van négy képviselő, akik nem tagjai a Hídnak, nem is voltak soha. Külön csoportosulás. Őket is kirekesztették mindenből, a szavazatokért járó pénzt sem fizették még ki nekik.

Ez a négy ember is meg akarja magát mutatni, ami teljesen érthető. Korábban velük is voltak gondok, de most fegyelmezetten szavaznak a koalícióval.

Mit jelentene egy váltás Szlovákiában?

Ha egy Smer-es kormány jönne, akkor egy külpolitikai félfordulat következne be: Kelet felé nyitnának, ami egyfajta magyarellenességet is jelentene.

Szabadság és Szolidaritás (SaS)
A SaS egy klasszikus liberális politikai párt Szlovákiában. 2009-ben alapították, vezetője az alapító Richard Sulík közgazdász. A 2010-es szlovákiai parlamenti választásokon a párt 22 mandátumot szerzett.

A pénzügyi konzervatívizmuson túl a párt szociálisan liberális, beleértve az egyéni szabadságjogokat is, a drogtörvényeket ls az azonos neműek házasságát is.

2009 februárjában alapította a pártot Richard Sulík. Legelső megmérettetésük a 2009-es európai parlamenti választás volt, ahol nem szereztek mandátumot. 2010-ben a parlamentbe jutás volt a cél, ám nemcsak, hogy bejutott, hanem 12,14%-os eredményével a második legnagyobb kormányerővé vált.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását