Budai Gyula ezt budapesti sajtótájékoztatóján mondta a Magyar Nemzetben kedden megjelentekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva. A napilag arról írt, hogy értesülésük szerint két nagy magyar gyógyszergyártó cég, az Egis Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. is szerette volna megvásárolni 2006-ban a moszkvai kereskedelmi kirendeltség épületét.

Az elszámoltatási kormánybiztos ezzel kapcsolatban azt mondta: tudomása szerint a Magyar Nemzetben megjelentek valósak, valóban volt két olyan cég, amely vevőként jelentkezett, és jelentős vételárat kínált az épületért.

Budai Gyula szerint a nyomozás további része ezeknek a körülményeknek a tisztázása, valamint annak, hogy az adott kérdésben Veres János akkori pénzügyminiszter, és Göncz Kinga akkori külügyminiszter milyen információkkal rendelkezett. "Mindenképpen kellett, hogy rendelkezzenek információkkal, ugyanis e nélkül az egész értékesítés nem történhetett volna meg" - mondta.

A fideszes politikus hozzátette, azzal, hogy átadta az ügyészségnek a moszkvai kereskedelmi központ értékesítésével kapcsolatos iratokat, az ő feladata lezárult.

A Központi Nyomozó Főügyészség múlt kedden vette őrizetbe Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját a moszkvai magyar nagykövetség egyik ingatlanának eladásával összefüggésben. A bíróság két nappal később szabadlábra helyezte őket.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet elidegenítéséről.

A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jóval kevesebb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél. A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt utalt át a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra váltották át.

Az ügyészség szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind Horváthné Fekszi Márta akkori államtitkár, mind pedig Tátrai Miklós tudott, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg.