Volt egyszer egy Költségvetési Tanács...

Most pedig lesz egy új. Szebb, jobb és célravezetőbb - állítja a kormány. Tisztességtelen, méltánytalan és alkotmányellenes - mondja az MSZP.

Költségvetési Tanács újratöltve

A Kopits György vezette szervezet, melynek célja, hogy "célzat és részrehajlás nélkül bemutassa a gazdasági folyamatok és az országgyűlési döntések várható költségvetési hatásait" (ez olvasható a KT honlapján) már nem ugyanaz a testület, melynek a polgári gondolkodású Kopits György volt az elnöke.

Ugyanis az Országgyűlés azzal, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben rendelkezett Kopits György megbízatásának megszűnéséről, az Alkotmánybíróság által is kárhoztatott törvényszerkesztési gyakorlatot alkalmazott - véli Simon Gábor, az MSZP országgyűlési képviselője.

Az MSZP szerint tehát a Fidesz-KDNP által megtöltött kétharmados kormánykoalíció segítségével elfogadott "salátatörvény" ezen része alkotmányellenes.

Alkotmányellenes... de mi is?

De kezdjük az elején, mi baja van az MSZP-nek a Költségvetési Tanács átalakításával?

"Az első vetület természetesen a Fidesz hatalomgyakorlásával függ össze, azzal, hogy mindent lebontanak, ami a hatalmuk útjában áll. Mi volt a baj Kopitscsal? Tudjuk, tudtuk, hogy elismert polgári, mondhatni jobboldali személyiség, mégsem szajkózta a szokásos pártpropagandát, hanem a legjobb szakmai meggyőződésésére hagyatkozott" - kezdte a helyzet elemzését Simon.

A szocialista politikus a HírExtrának azt is hangsúlyozta, hogy Kopitsnak szakmai téren is igaza volt, amikor szembefordult a kormánnyal. "Az ország költségvetése megbukott. Az a maszlag, amit a Fidesz hangoztat a stabalitási zárolásokkal, már arról szól, hogy januárban akkora lett a hiány, amire embermelékezet óta nem volt példa."

"Alapvető jogelveket sért"

A Fidesz hatalomgyakorlásánek ezen részével azonban vajmi keveset tehet az ellenzék, felhívják azonban a figyelmet egy másik szegmensre.

"Az ügynek jogi vetülete is van. A Költségvetési Tanács átalakításának módját meg is támadtam az Alkotmánybíróságon. Két beadványt is eljuttatam a szervezethez. Az egyik a Költségvetési Tanács megszüntetésének módjára vonatkozik. Emlékezhetünk rá, a zárószavazás előtt az egészségügyi törvényhez beadott módosítóval sikerült elérniük. Ezt a kiskaput kihasználva egy teljesen más törvényt módosítottak úgy, hogy nem voltak meg a módosítás megfelelő előzményei. Ez így alapvető jogelveket sért" - kifogásolja Simon.

A szocialista politikus másik beadványa arra vonatkozik, hogy egy új törvénnyel "büntették" a KT hivatalának dolgozóit.

Speciális vagy nonszensz?

"Úgy akarták felszámolni a KT hivatalát, hogy kirúgják az összes dolgozót. Csakhogy a munka törvénykönyve előírja, hogy a kollektív elbocsátásnak szigorú szabályai vannak. Ez rögzíti, hogy ha egy bizonyos intézmény adott százalékát egyszerre akarják kirúgni, akkor milyen eljárásrendet kell betartani (hogyan, hány nappal előtte kell értesíteni a munkavállalókat)" - nehezményezte a HírExtrának Simon, aki szerint ezeket a határidőket a kormány nem tudta betartani a kapkodó jogalkotás közben. "Ezért azt csinálták, hogy csak a Költségvetési Tanács hivatalának dolgozóira hoztak egy speciális jogszabályt. Ez azonban minden jogalappal ellentétes, nonszensz."

Simon mindkét módosítást megtámadta az Alkotmánybíróságon, és most várja, milyen döntést hoz a testület.

Hogyan dönt az Alkotmánybíróság?

"Több következmény is lehet. Akár politkai is. Az Alkotmánybíróság talán kimondja, az alkotmány tükrében nem mehet így tovább a jogszabályalkotás folyamata. Ha így lesz, remélhetőleg nem csak a magyar állampolgárok, hanem a kormányzati szereplők is el fognak ezen gondolkodni" - tette hozzá Simon.

És akkor még nem is beszéltünk a jogi következményekről - ha kidrerül, hogy azt a több tucat dolgozót alkotmányellenesen bocsátották el, új, talán minden eddiginél nagyobb lehetőgek nyílnak az alkotmányozás kellős közepén a kormánypártokra húzni az alkotmányellenesség bűnét.