A januári adatok az infláció rövid távú emelkedésének megtörését vetítenék előre, egyetlen hónap adataiból még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Orosz Dániel, AXA magyarországi, stratégiai elemzési igazgatója értékelt.
2011. február 20. vasárnap 17:06 - HírExtra
2011. feb. 21. kamatdöntés: 6,00 százalék
Az élelmiszer- és üzemanyagárak további inflációgerjesztő hatása a kedvezőbb januári adatok ellenére továbbra sem zárható ki. Ugyan, ezen tényezők kívül esnek a monetáris politikai hatáskörén, azaz az MNB nehezen képes letörni árnövelő hatásukat, mégis a jegybank fontosnak látja, hogy az elmúlt hónapokban kibontakozott sokkhatások a várakozásokba ne árazódjanak be tartósan.
Kedvező, hogy a belső fogyasztás erejét pontosabban mutató maginfláció is csökkent, mutatva, hogy továbbra sem beszélhetünk érdemi, keresleti oldali nyomásról a nemzetgazdaságban. További jó hír, hogy 2010 második felének gyengébb forintárfolyama nem mutatkozott meg lényegesen az importált termékek áraiban.
Megszorítások jönnek?
Egyelőre nehezen számszerűsíthető, de felfelé mutató kockázati tényezőknek tekinthetők, a hamarosan nyilvánosságra kerülő kormányzati reformintézkedések megszellőztetett elemei. Ugyanis a tömegközlekedési és egészségügyi támogatási rendszer kedvezményeinek csökkentése vagy a ’hamburger-adó’ bevezetése akár egy újabb lökést adhatnak majd az árindexnek.
Mindezek erdőjeként, rövid távon az alapkamat szinten tartását várjuk, a kamatcsökkentés esélyét elhanyagolható mértékűnek tarjuk, azonban egyáltalán nem lehet kizárni, hogy közép távon ne folytatódna a kamatemelési ciklus. Ezt elsősorban szinte már az egész világon egyre erősebben érzékelhető (sok esetben ‘importált’) élelmiszer- és üzemanyag-áremelkedés válthatja ki.
Láncreakció
Ezek a sokkhatások ugyanis a pénzromlás ütemének felgyorsulásán keresztül és a szakszervezetek érdekérvényesítése révén, végül emelkedő bérekben testesülhetnek meg. Ezen láncreakció beindulását és az inflációs várakozások ilyen fajta beépülését megelőzendő az EKB kamatciklus fordulópontja a jelenlegi várakozásoknál is gyorsabb elérkezhet.
Az eurozóna emelkedő hozamkörnyezetével szemben pedig nehezen elképzelhető, hogy a hazai alapkamat szinten maradjon, hacsak a magyar országkockázat nem csökken drámai mértékben (amivel mi egyelőre nem számolunk). Így, mi rövid távon 6,0 százalékos kamatszinttel kalkulálunk, míg középtávon akár további monetáris szigorításra is sor kerülhet.
2011. dec. 31-i kamatszint: 6,00 százalék
