A Virtuális Erőmű Program egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia termelését válthatja ki, igazolt energia megtakarításokkal. A projekt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem részvételével valósul meg, az IPENERG Egyesülés kezdeményezésére; zárása 2020-ban esedékes.

Az energiaellátás biztonsága minden gazdaság számára létfontosságú stratégiai kérdés. Magyarországon a folyamatosan növekvő energiaigény és erőműparkunk elavulása új utak keresését teszi szükségessé.

Az energiahatékonyság ügye uniós szinten annak ellenére stagnál, hogy ebben rejlik a szektort érintő legnagyobb, eddig döntőrészt kihasználatlan fejlesztési potenciál. Az Európai Bizottság már többször felszólította a tagállamokat energiahatékonysági programjaik végrehajtására, csekély eredménnyel.



Zöldebb megoldás

Az energiahatékonyságnál „zöldebb” megoldás jelenleg nincs: a fel nem használt energia (ún. negajoule) a leginkább környezetbarát energia. A zöldgazdaság felé törekvés ügye Magyarországon kiemelt kormányzati prioritás. A jelenlegi gazdasági helyzetet és a szűkös állami erőforrásokat figyelembe véve az energiahatékonyság maximalizálása az energiaszektort érintő leginkább költséghatékony fejlesztési megoldás is egyben. Minden energiahatékonyságba fektetett forint két forintot takarít meg azáltal, hogy kevesebbet kell költeni az energiarendszer bővítésére, erőműépítésre.

A magyar Energiahatékonysági Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálatra szorul annak érdekében, hogy a Megújuló Energia Hasznosítási NCST-ben 2020-ra megcélzott 1,5 TWh megtakarítását elérjük. Az eddigi kormányzati programokhoz -amelyek elsősorban a lakossági szegmensben megvalósítható energia megtakarítást segítik elő- jól illeszkedik a hazai energiafogyasztás egyharmadáért felelős ipar önszerveződése.

A program általános célja a sikeres nagyvállalatok energiahatékonysági intézkedéseinek és tapasztalatainak összegyűjtése, és a magyarországi KKV-k számára is elérhető energiahatékonysági módszerekké alakítása. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen az energiahatékonyságra ösztönző szabályozási környezet kialakítása is.

A Virtuális Erőmű Programban résztvevő szervezetek:

- a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős helyettes Államtitkárság (NFM),

- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fenntartható Energetika alprojektje (BME),

- az IPENERG Egyesülés tagvállalatai,

- a Gödöllői Szent István Egyetem Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpontja,

- a Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézete,

- a Miskolci Egyetem Energia és Minőségügyi Intézete,

- az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Ipari Energiagazdálkodási Szakosztálya és Energiagazdálkodás szakfolyóirata,

- a Global Superior Energy Performance Partnership (GSEP, USA) programja.

Energiahatékonysági Kiválóság Pályázat 2011

A program első elemeként az Energiahatékonysági Kiválóság Pályázatot hirdetjük meg, amely felkutatja és kitünteti az energiahatékonyságban élenjáró vállalatokat és az energiaveszteség-feltárásában közreműködő szakembereket.

A díjat a jövőben évente egyszer, a Nemzetközi Energiatakarékossági Napon adjuk át, első alkalommal 2012. március 6-án. A Virtuális Erőmű Program jelképes alapkőletételére 2011. március 7-én került sor a BME ’K’ épületében, sajtótájékoztató keretében, amelyen Péceli Gábor, az egyetem rektora is részt vesz.



A Virtuális Erőmű Program hatásai

A Program elősegíti az Európai Unió által 2020-ra előirányzott tagállami energiahatékonysági kötelezettségvállalások teljesítését, hiszen az egységesített rendszer által kimutatható energiahatékonysági növekedés elszámolható és nyomon követhető.

A VEP révén Magyarország teljesítheti a 2020-ig vállalt energiahatékonyság-javítási kötelezettségének 1/3-át. A VEP csökkenti a gazdaság energiaigényét, így az importált energiahordozók (olaj, földgáz) mennyiségét is, növelve ezzel az ország energiaellátásának biztonságát.

Az elmúlt évek során a legtöbb munkahely az ipari szektorban szűnt meg, aminek elsődleges oka a versenyképesség elvesztése volt. A VEP az energiaköltségek csökkentésével ezt a folyamatot igyekszik megfordítani, hozzájárul a termelés bővítéséhez és ezáltal új munkahelyek létesítéséhez.

A VEP bevonja a vezető egyetemek és kutatóintézetek tudását, hasznosítja a releváns K+F programok eredményét. A VEP az energiahatékonysági fejlesztési lehetőségeket és módszertanokat tartalmazó tudásbázis megteremtésével biztosítja a nemzetközi és hazai legjobb gyakorlatok elterjesztését. Ezzel párhuzamosan széleskörű marketing tevékenységével elősegíti a kis-és középvállalatok energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosságának növelését is.