Van reális esély arra, hogy a tagállamok egyetértésre jussanak a közös agrárpolitika reformjáról – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. De elismerte, hogy a közvetlen támogatások kérdésében nagy a vita.
2011. március 17. csütörtök 11:31 - HírExtra
Az EU-költségvetés második legnagyobb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitika (KAP) 2020-ig szóló reformját három tanácsi ülésen vitatták meg az agrárminiszterek, a vélemények összegzéséről a magyar elnökség 33-pontos dokumentumot terjesztett elő, amelyhez még írásbeli észrevételeket is fűztek a tagországok. Az elnökségnek a március 17-i tanácsi ülésre kell a KAP reformjáról olyan javaslatokat benyújtania, amelyet minden tagállam elfogad. Mi ennek az esélye?
A Bizottság további munkájának megalapozásához egyértelmű, hogy a Tanács részéről a közös álláspontot tükröző állásfoglalására van szükség. Ennek tudatában vagyunk, és kezdettől erre törekszünk. A még fennmaradt kérdésekben a „célegyenesben” vélhetően enyhülni fognak a nézetkülönbségek, hiszen közös érdek az egyöntetű állásfoglalás kialakítása. Nem garantálható, de megítélésünk szerint reális esély van a konszenzust igénylő, tanácsi következtések elérésére.
Mi az, amiben egyetértenek a tagállamok?
A tagállamok mindenképpen közös agrárpolitikát szeretnének, közös finanszírozással. A vidéki térségek és a vidéki gazdaság vitalitása, vonzereje hosszú távú törekvés és érték mindnyájunknak, ugyanúgy, mint a biztonságos élelmiszerellátás és a természeti erőforrások fenntartható használata.
Mely kérdésekben van a legnagyobb vita?
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a közös finanszírozás milyen mértékű legyen, és a tagállamok között milyen formában és mértékben legyen felosztva a keret. Biztató, hogy az eltérő álláspontok ellenére a tagállamokban nyitottság mutatkozik a jelenleg különböző támogatási szintek közelítésére. Tehát itt is — mint az EU életében oly sokszor — vélhetően a kompromisszum lesz a kulcsszó. A pénzügyi forrásokról egyébként majd a 2013 utáni uniós költségvetésről szóló vita mondja ki a döntő szót. A legtöbb tisztázandó kérdést a közvetlen támogatások jövőbeli szerepe vetette fel; itt ugyanis jól érzékelhető a tagállamok eltérő szemlélete. Az EU szerepvállalásáról a piaci eszközök tekintetében szintén eltérnek a vélemények.
Mik a fő álláspontok és törekvések a mezőgazdaság „zöldítése” (a környezetbarát jelleg erősítése) kérdésében?
Fontos társadalmi elvárás, hogy a KAP a környezeti célokat is figyelembe vegye. A zöldítési törekvés ezért a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források egy részét további környezeti teljesítményekhez kötné. Meg kell tartani a már ma is létező és a vidékfejlesztési támogatások között szereplő agrár-környezetgazdálkodási programok hatékonyságát. Több tagállam járható útnak tartaná, ha az úgynevezett kölcsönös megfeleltetési szakmai követelményrendszert is átalakítanánk e célkitűzés szellemében. A zöldítésnek összhangban kell lennie a KAP egyszerűsítésére irányuló törekvésekkel, tehát a gazdálkodók és a tagállami szakigazgatás adminisztratív terheit nem szabad növelni. A zöldítésnél egyidejűleg kell figyelembe venni a gazdák és a társadalom érdekeit, valamint a gazdasági realitásokat.
A Tanács szavazni fog két génmódosított kukorica- és egy génmódosított gyapottermék forgalmazásának kérdéséről. Mit jelentenek majd a határozatok a fogyasztók és a termelők számára?
A három GMO-határozat napirendre vétele nem az elnökség döntése, hanem az uniós szabályokból következő eljárási kötelezettség. A határozatok nem a köztermesztésre vonatkoznak, hanem az élelmiszer-, illetve takarmánycélú felhasználásra.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) véleménye szerint valószínűtlen, hogy a kérelemben szereplő termékek forgalomba hozatalának káros hatása lenne. De az EFSA véleménye több tagállam aggályait nem oszlatta el.
Az európai fogyasztók többsége elutasítja a génmódosított termékeket, ezért a tagállamok most is erősen megosztottak a GMO kérdésben. A döntéshez minősített többségére van szükség a Tanácsban, ami előreláthatólag nem lesz meg. Ez az EU-s eljárásrend alapján azt jelenti, hogy a tanácsülésen nem születik döntés. Ezt követően a döntés joga a Bizottsághoz kerül vissza. Így elvileg lehetséges, hogy ezek a GMO-termékek bekerülhetnek élelmiszerként és takarmányként az Unió területére. Termeszteni azonban továbbra sem lehet ezeket a génmódosított növényeket.
Forrás: eu2011.hu