A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén közölte mindezt.

Az bizottsági ülés témája a japán Fukusima-atomerőmű balesete kapcsán kialakult helyzet megismerése volt. A bizottsági ülés utáni sajtótájékoztatón Jávor Benedek (LMP) elnök azt kérte a kormánytól, hogy sem az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról, sem pedig az új blokkok építéséről ne szülessen döntés a kockázatok felmérése előtt.

Sok a kockázat

Az államtitkár a felmérendő kockázatok között említette a földrengés mellett az árvizet, a hűtőrendszer állapotát, a tartalék áramforrás biztonságát, továbbá a reaktor védettségét és a balesetek alkalmával követendő eljárások rögzítését.

A kockázatok számbavételekor felhasználják a japán atomerőművi baleset tanulságait. Az ott történteket Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató helyettese ismertette.

A bajt nem a földrengés, hanem az azt követő cunami okozta, a reaktorok ugyanis sorban egymás mellett az óceán partján sorakoztak. A víz tönkre tette a tartalék dízel generátorokat, így a hűtést nem lehetett fenntartani.

Mire megérkeztek a mobil generátorok - amelyeknek a teljesítményük is kisebb volt, mint a beépítetteké - már az egyes blokk túlhevült, tengervízzel és bórsavval hűtötték, mégis bekövetkezett a robbanás. Ugyan ez történt a harmadik blokkal, és itt mutatkozott meg, hogy hiba volt egymás mellé építeni a blokkokat. A harmadik reaktor blokkban bekövetkezett robbanás hatására előbb tűz ütött ki, majd robbanás történt - a nem működő - a negyedik blokk pihentető medencéjében.

Európa biztonságban - a Greenpeace aggódik

Tóth Ferenc az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ezredese hangsúlyozta, Európát nem veszélyezteti a sugárzás. Amennyiben mégis erre jönnének a sugárzó felhők, mire ide érnének annyira felhígulnának, hogy veszélytelenek lennének. Ezért felesleges érdeklődni a főigazgatóságon arról, hogy kell-e szedni jódtablettát.

A bizottság hozzájárult, hogy az ülésen felszólaljon a Greenpeace képviseletében Rohonyi Péter. Ő úgy vélte, hogy március 11. óta új időszámítás kezdődött az atomenergetikában, mert nem lett igaz az az álláspont, hogy Csernobil óta annyit fejlődött a technika, nem kell félni a katasztrófától. A problémát három dolog egyidejű fennállásában jelölte meg. Ezek: a természeti katasztrófa, a tervezési hiányosság, amely rendszerint gazdaságossági okkal párosul, illetve az emberi hiba.

Bencsik János képviselői kérdésre válaszolva úgy vélte, hogy Paks üzemidő hosszabbítására ez év végéig megkéri az erőmű az engedélyt, amit a hatóság egy éven belül el is bírál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomerőműnek középtávon nincs alternatívája, miután a magyar áramfogyasztás 40-50 százalékát az adja.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a paksi erőmű elbírja a 10 ezer évente előforduló legnagyobb földrengést is.

Az ülésen szóba került a szlovákiai mohi atomerőmű ügye, amely régi tervezésű, így a biztonsága is kisebb mint az újabb erőműveké. Magyarország három mérőállomást épít az erőmű körzetében, úgy ahogyan az osztrákok is építettek egyet Paks mellé.