A Népszabadság kedden írt arról, hogy az Országgyűlés Hivatala úgy értelmezi a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló törvény rendelkezéseit, hogy azok nem vonatkoznak a parlamenti képviselőkre, mert a munkaviszonyuk speciális, valójában nem foglalkoztatottak, nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban sem.

A napilap közölte, az Országgyűlés Hivatala március 31-e éjfélig, a törvényben előírt határidőig nem adott tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az utóbbi öt évben végkielégítést kapó parlamenti képviselőknek kifizetett, különadóalapot képező összegről.

Az országgyűlési képviselők hat havi juttatása utáni különadó bevallásával kapcsolatosan - egyeztetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal - a parlament sajtószolgálata azt közölte: az országgyűlési képviselő nem áll munkaviszonyban, illetve foglalkoztatási jogviszonyban. Hivatkoznak a képviselők jogállásáról szóló törvény indoklására, amely szerint a "képviselői tevékenység azonban nem munkaviszony alapján, hanem sajátos államjogi jogviszony alapján végzett tevékenység".

A jogviszony egyik oldalán a képviselő áll, míg a másik oldalán nem maga az Országgyűlés, hanem a választópolgárok közössége, amely közösség azonban nem rendelkezik jogalanyisággal - fejti ki a sajtószolgálat, rámutatva arra: az, hogy a képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében a képviselői megbízás időtartama munkaviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít, nem azt jelenti, hogy az országgyűlési képviselők munkaviszony keretében végeznék tevékenységüket, hanem csupán társadalombiztosítási szempontból tekinthetőek munkaviszony keretében dolgozó személynek.

A közlemény kitér arra is, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, az alkotmány szerint nem tekinthető költségvetési szervnek, és jogi személynek sem, mivel nem felel meg ezen utóbbiakra vonatkozó törvényi feltételeknek.

Rögzítik: a különadót megállapító törvény szerint különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a különadóalapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

Az Országgyűlés Hivatala - tájékoztat a közlemény - 2006-ban 114 képviselő részére fizetett 6 havi juttatást, és egy esetben sem haladta meg a kifizetett összeg a 3,5 millió forintot. 2010-ben 178 honatya részére történt kifizetés, és néhány esetben haladta meg a kifizetett összeg a 3,5 millió forintot. A kifizetett összegekből a hatályos szabályoknak megfelelő adóelőleget az Országgyűlés Hivatala a kifizetéskor levonta, tekintettel azonban arra, hogy tevékenységük nem munkaviszony, utólagos, a különadóra vonatkozó bevallást nem nyújtott be - áll a kommünikében.

Azon országgyűlési képviselők esetében, akik állami vezetői megbízatást is betöltöttek, az ezen jogviszonyuk alapján fizetendő különadó megfizetésére, illetve bevallására a részükre juttatásokat kifizetőknek kellett intézkedniük - zárul a dokumentum.

A Fidesz szerint a parlamenti képviselőkre is vonatkozik a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló jogszabály, de ha az Országgyűlés Hivatala ezzel ellenkezően értelmezi a törvény passzusait, akkor a kormánypárt módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó - reagált Kósa Lajos.

Kósa Lajos hangsúlyozta: a Fidesz szándéka az, hogy a képviselőkre is vonatkozzon a különadó.