Simó Endre szerint az ENSZ Alapokmányával ellentétesen a magyar alaptörvény tervezete nem tartalmazza a béke és az igazságosság melletti elkötelezettséget, mellőzi a személyek Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogát az élethez, a jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, a lakáshoz és a személyes biztonsághoz.

Az új alaptörvénnyel kapcsolatban az alkotmányosság kérdése is felvetődik, hiszen a régi alkotmánnyal szemben kihagyták belőle a munkához való jogot, és ezzel számon kérhetetlenné teszik az emberhez méltó megélhetés nemzetközileg is kodifikált jogát.

A Magyar Szociális Fórumhoz eljuttatott üzenetében a Keresztényszociális Műhely (KSZM) tudatta, hogy a hét végén nyolc pontos alkotmányozási javaslatot nyújtott be a Kereszténydemokrata Néppárt országos elnökségének, arra kérve, hogy kerüljön be az alaptörvénybe.

Kezdeményezésében a KSZM II. János Pál pápa Centesimus Annus és Laborem Excercens szociális enciklikáiból kiindulva elvi alapállásként leszögezi: „Az emberi méltóság és a társadalmi igazságosság megkívánja, hogy minden polgárának biztosítva legyen a közösség számára hasznos munkavégzés lehetősége, és ezért olyan bérezést kapjon, amely saját maga és családja számára lehetővé teszi a normális megélhetést”. Különösen fontosnak tartják, hogy a gyermeket szülni és nevelni akaró anya a rossz szociális körülmények miatt ne kényszerüljön abortuszra.

Az Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal közleményében azt is tudatja, hogy semmiféle választ sem kapott az alaptörvénykezőktől a munka, az emberhez méltó megélhetés, a lakhatás és a szociális biztonság alapjoggá nyilvánítására vonatkozó határozatára, sem pedig arra, hogy egy évvel halasszák el az új alaptörvény elfogadását, és adjanak módot az embereknek, hogy elmondhassák, milyen jogokat akarnak az alaptörvénybe iktatni.