"A Fővárosi Bíróság vezetői - az érdekvédelmi szervezetek képviselőinek bevonásával - többségi szavazással úgy döntöttek, hogy a Fővárosi Bíróság nem csatlakozik a közlemény aláíróihoz" - írta a bíróság az MTI-nek pénteken megküldött válaszlevelében. Hozzátették: a többségi döntést nem kívánják kommentálni.

Az MTI megkereste az ügyben Szűcs Pétert, a Legfelsőbb Bíróság szóvivőjét, aki azt mondta, hogy a nyilatkozat aláírói - a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnökei - által írányított bíróságok létszáma a mintegy 3.000 fős bírói kar kétharmadát teszi ki.

Kérdésre válaszolva, hogy összbírói értekezleten is megerősíttették-e a bírói vezetők a munkatársaikkal álláspontjukat, azt mondta: erre nem volt szükség, mert ők elnökként írták alá a dokumentumot. Ez a megerősítés akkor lett volna indokolt, ha az általuk vezetett bíróságok nevében írnak alá - tette hozzá.

Nyugdíjazás

A csütörtökön közzétett közlemény aláírói felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartják a kormánypártoknak azt a javaslatát, amely szerint az új alaptörvényben a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét 70-ről 62 évre csökkentenék. Ebben kiemelték: "az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító javaslatról, annak jogszerűségéről, következményéről politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt".

Az aláírók szerint a javaslat ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. "A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív, és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel" - hangsúlyozták a szerintük politikai szándékot sejtető lépésről.

Rámutattak arra, hogy a javaslat következtében a jövő év január elsejével összesen 228, a 62. életévét betöltött bíró - köztük 121 igazgatási és szakmai vezető - szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. A jövő év végéig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása.

Akik nem

A közlemény aláírói között nem szerepelt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Békés Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke.

Kovács András, a Pest Megyei Bíróság elnöke csütörtök este az MTI-nek azt mondta: a bíróság vezetésének egyöntetű véleménye az, hogy nem indokolt most, a végszavazás előtt a nyilvánossághoz fordulni. Egyrészt azért, mert április 7-én - a parlamenti vita elősegítése érdekében - a többi bírósággal együtt eljuttatták kifejezetten szakmai álláspontjukat ez ügyben a törvényhozóknak, másrészt "nem szeretnék átlépni a politikai felé vezető vékony határt. Egyébként a tervezett szabály a Pest Megyei Bíróság bíráit nemigen érinti - tette hozzá.

Bicskei Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke csütörtökön az MTI-nek nem akarta kommentálni, miért nem írta alá a közleményt. Közölte: a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon a nyugdíjkorhatár - a kivételektől eltekintve - 65 év.

Mint hozzátette, a megyében nem okoz megoldhatatlan problémát a változtatás, mert öt bíró töltötte be a 62. évét, de közülük is egy jövőre 70 éves lesz, egy pedig már korábban kérte a felmentését. "Azt tudom, hogy a többi megyében sokkal komolyabb gondot okozhat a bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár csökkentése" - mondta Bicskei Ferenc.

Közlése szerint átmenetileg a bajai bíróságon okozhat gondot a változtatás, mert a megyében ténylegesen érintett három bíróból kettő a bajai bíróság polgári ügyszakán dolgozik. A megyei bíróság elnöke azonban hangsúlyozta: ezek a változások Bács-Kiskun megyében a bíróságok munkájában nem okoznának fennakadást.

Pozsonyi János, a Vas Megyei Bíróság elnökhelyettese az MTI érdeklődésére azt mondta: valóban nem írta alá a nyilatkozatot, ám döntésének indokait nem kívánja nyilvánosságra hozni. Az elnökhelyettes Laky Ferenc elnök március 18-án bekövetkezett halála óta irányítja teljes jogkörben a megyei bíróság munkáját.