A Népszabadság csütörtökön arról írt: az MSZP elnöksége a volt miniszterelnök és támogatói által megfogalmazott kérdéseket változatlan formában javasolja felvenni a szavazólapokra. Az azonban még nem dőlt el, hogy további kérdésekről is véleményt mondhatnak-e a párttagok.

Simon Gábor választmányi elnök ugyanakkor pénteken arról tájékoztatta az MTI-t: az elnökség azt javasolta a választmánynak, hogy csak a kezdeményezők által megfogalmazott kérdéseket bocsássa szavazásra. A választmány elvileg még megfogalmazhat újabb kérdéseket, ehhez azonban - miként a pártszavazás kiírásához is - kétharmados többség kell. A voksolást júniusban tarthatják meg, és az egy hónap múlva esedékes testületi ülésen várhatóan már be is számolnak az eredményről.

Kérdéssor

Az MTI egyébként úgy tudja, az MSZP elnökségében is akadt támogatója annak az elképzelésnek, hogy a szocialista párt irányvonaláról, stratégiájáról szóló felvetéssel egészítsék ki a Demokratikus Koalíció kérdéssorát. Ha ugyanis a többség igent mondana arra, hogy az MSZP továbbra is markánsan baloldali párt maradjon, elejét lehetne venni Gyurcsány Ferenc elképzelésének, amely konzervatívok és liberálisok előtt is nyitott gyűjtőpárttá alakítaná az MSZP-t. A volt kormányfő ötletét a jelenlegi pártvezetés ellenzi, mondván, hogy a szocialista pártnak együttműködésre kell törekednie más demokratikus erőkkel, de nem szabad azok olvaszótégelyévé válnia.

Az elnökségi tagok többsége szerint azonban ezt a kérdést nem pártszavazással kell eldönteni, és különösen nem úgy, hogy a voksolást Gyurcsányék "diktálják". Többen úgy érveltek, hogy a túl sok kérdés parttalanná teheti a pártszavazást, miközben a vezetésnek inkább az az érdeke, hogy minél előbb túllegyen azon.

A pártszavazás egyébként biztosra vehető, a szocialisták két héttel ezelőtti maratoni frakcióülésén ugyanis az elnökség után a képviselőcsoport is támogatta Mesterházy Attila javaslatát, amely arra kéri a választmányt, hogy írja ki a voksolást. Így a Demokratikus Koalíció vállalta, hogy befejezi a pár nappal korábban kezdett aláírásgyűjtést.

Más kérdések is?

Mesterházy Attila akkor elismerte, az ülésen fölvetődött, hogy a korábbi kormányfő által fölvetett kérdéseken kívül mást is szavazásra bocsássanak. (Gyurcsány Ferenc április végén ismertette, hogy platformja pártszavazást kezdeményez, hogy az MSZP a törvényben megköveteltnél nagyobb átláthatóságot biztosítson a gazdálkodásáról, illetve hogy a pártvezetők jövedelmi, vagyoni helyzetét összevethessék össze a valósággal, saját és családtagjaik életvitelével. Emellett gátat vetnének a pártfunkciók halmozásának, és javasolják, hogy a tagság közvetlenül válasszon elnököt.)

Vitára adhat viszont okot szombaton a volt kormányfő és támogatóinak levele, amelyet az MTI csütörtökön ismertetett, és amely sürgeti: az MSZP még a pártszavazás előtt mutasson fel hiteles tagnyilvántartást. Gyurcsányék ezzel megkérdőjelezték, hogy az MSZP-nek csakugyan több mint 33 ezer tagja van, mint azt a párt két héttel ezelőtt tudatta az MTI-vel.

Mindez azért lényeges, mert a pártszavazás akkor érvényes, ha a párttagok több mint fele részt vesz, és akkor eredményes, ha a voksolók több mint fele azonos szavazatot ad le. Érvényes továbbá akkor is, ha a párttagok több mint egynegyede azonos módon szavazott.
Az MSZP választmánya szombaton emellett tájékoztatót hallgat meg az alapszabálykoncepcióról szóló vita állásáról. Simon Gábor elmondta: szükségesnek tartják az etikai szabályok szigorítását, valamint a párt gazdálkodásának, így a tagdíjfizetésnek a reformját.