A nemzetközi hitelminősítő szerint a természeti csapás gazdasági és államháztartási költségei a kezdetben vártnál sokkal magasabbak, és ezek felnagyítják a globális pénzügyi válság hatásait, pedig Japán egyébként sem lábalt még ki teljesen a válságból.

Jóllehet Japán hazai összterméke (GDP) 2010-ben 4 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb tavalyi növekedési ütemnek bizonyulhat a fejlett ipari országcsoporton belül, nominálértéken azonban a növekedés "sokkal gyengébb" volt.

A japán GDP - a márciusi földrengés hatására is - az idei első negyedévben, éves szintre számolva már 3,7 százalékkal zuhant reálértéken, vagyis a japán gazdaság egy évtizeden belül harmadszor került recesszióba - áll a Moody's elemzésében.
A ház szerint még ha a nominális növekedés 2020-ra - a kormány derűlátó növekedési forgatókönyvének megfelelően - 3,8 százalékra gyorsulna is, önmagában ez sem lenne elégséges az elsődleges költségvetési hiány felszámolásához.

A hitelminősítő szerint rövid és középtávon valószínűtlen ugyan egy japán kormánykötvény-finanszírozási válság, hosszabb időtávlatban azonban feszültségek alakulhatnak ki, amelyeket már figyelembe kell majd venni az adósosztályzatban, még a Japánra érvényes magasrendű besorolások esetében is. Mindemellett a jövőben a helyzet olyan fordulóponthoz érkezhet, amely után a piac már kockázati felárat kezdhet beárazni a japán kormányadósságban - áll a Moody's elemzésében.

A cég szerint a márciusi földrengés költségvetési kihatásai jóval nagyobbnak tűnnek a kezdetben vártnál. Az első jelzések alapján a közvetlen államháztartási költségek a GDP-érték 2 százaléka körül lehetnek, és ebben még nincsenek benne a fukusimai atomerőmű katasztrófájából eredő potenciális kiadások.

A Moody's számításai szerint a mostani természeti csapás költségvetési terhei elérhetik az 1995-ös kobei földrengés utáni állami kiadások kétszeresét.

A nagy deficitek és a növekedés "összeomlása" nyomán az 1990-es évek eleje óta akkora kormányadósság halmozódott fel, amely messze meghaladja bármely más fejlett nagy ipari országét, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számítási módszereivel kimutatott 226 százalékos, illetve az ettől eltérő kormányzati eljárással számolt 174 százalékos GDP-arányos adósságráta figyelembevételével egyaránt - áll a Moody's keddi elemzésében.

A cég a japán adósbesorolás kilátását már februárban, vagyis a földrengés-katasztrófa előtt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról. A kedden bejelentett leminősítési felülvizsgálat a negatív kilátásnál jóval erőteljesebb jelzés arra, hogy a Moody's a közeljövőben ronthatja Japán adóskockázati osztályzatát.

A múlt héten egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is negatívra rontotta az addigi stabilról Japán adósbesorolásainak kilátását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a japán állam növekvő eladósodottsága nyomást gyakorol az ország szuverén hitelképességére.
A Fitch Ratings kiemelte, hogy Japán bruttó államadóssága a tavalyi év végére elérte a hazai össztermék 210 százalékát, és ez messze a legmagasabb adósságráta a Fitch által besorolással nyilvántartott országok listáján.

A hitelminősítő előrejelzése szerint a GDP-arányos japán bruttó államadósság a 2007 vége és 2012 vége közötti időszakban összesen 56 százalékponttal fog emelkedni, és ez a harmadik legnagyobb prognosztizált adósságnövekedési ütem Írország és Izland után. A Fitch megjegyezte, hogy ez utóbbi két ország rendszerszintű bankválságot él át.

A japán adóssággal kapcsolatban bejelentett negatív hitelminősítői lépések azt jelentik, hogy világ legnagyobb gazdaságai közül immár kettőt jelöltek lehetséges leminősítésre a nagy nemzetközi hitelminősítők.

Néhány hete a Standard & Poor's az Egyesült Államok hosszú futamidejű államadósságának lehető legjobb, "AAA" besorolására adott negatív kilátást az addigi stabil helyett, azzal indokolva a piacokat világszerte megrázó lépést, hogy nem látja biztosítottnak a költségvetési és adóssághelyzet stabilizálását eredményező megállapodást a Fehér Ház és a Kongresszus között.