Az elnök az MTI-nek szerdán azt mondta, bár az, hogy a terv elkészült és a kormány elfogadta, üdvözlendő lenne, de ennél sokkal többet vártak. Legfőképpen azt, hogy a kormányzat felismeri: az első megoldandó feladat az egészségügyi dolgozók bérének rendezése. Az elvándorlás megállítását és visszafordítását kellett volna célként meghatározni.

Selmeczi Kamill szerint Magyarországnak Brüsszelben el kellene érnie, hogy a fejlesztésekre szánt uniós forrásokat az egészségügyi dolgozók megtartására fordíthassa a kormány. Hiába van ugyanis uniós forrás egészségügyi fejlesztésekre, ha mint például a győri kórház esetében, felújítják a mellkassebészeti osztályt, de nincs sebész, aki ott dolgozzon.
 
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szaktárca tervei szerint a győri kórház központi szerepet kapna az új intézményi struktúrában.

Az egészségügybe azonnal vissza kell juttatni legkevesebb azt az összeget, amelyet onnan kivettek - mondta a szövetség elnöke, aki szerint első lépésként csaknem 300 milliárd forintra lenne szükség. "Ha ezt nem teszik meg, nincs tovább" - mondta. Ráadásul szerinte az ágazat belső tartalékait - amelyeket a kormány a dolgozók bérének rendezésére kíván visszaforgatni - elviszik majd a Semmelweis Terv alapján létrejövő új intézmények.

Ezen szempontok alapján nem tudják támogatni a Semmelweis Terv indulásáról szóló bejelentését - mondta Selmeczi Kamill.

Nagy Anna kormányszóvivő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerdán ismertette a kormány által előző nap elfogadott Semmelweis Terv részleteit.

A kormány célja az egészségügyben uralkodó viszonyok rendezése és a várólisták megfelezése - emelte ki a kormányszóvivő.

Szócska Miklós arról számolt be: a kormány döntése értelmében térségi egységekre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre. Mint mondta, a kormány a keddi ülésén meghatározta az egészségügyi ellátórendszer átalakításának elvi kereteit.

E szerint az állami egészségügyi intézmények irányításáért felelős állami egészségszervezési menedzsmentrendszert állítanak fel. A Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő fekvőbeteg-ellátó egészségügyi intézmények állami tulajdonba kerülnek, és Budapesten három sürgősségi centrum alakul.