LMP: díjmentes szerződésmódosítás és előtörlesztés

Az LMP-s Ertsey Katalin és Scheiring Gábor egyebek között azt javasolja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) láthasson rá arra is, hogy a hitelező mennyi követelést adott el/engedményezett, amelynek a hitelfedezeti biztosítása lakóingatlan vagy tanya, és a hitelező ezekről is adja meg a törvényben előírt paramétereket az engedményesek nevével együtt feltüntetve.

Javasolják továbbá, hogy a kényszerértékesítési kvótába tartozzanak bele a PSZÁF által felügyelt pénzügyi vállalkozásoknak, faktoringgal foglalkozó cégeknek engedményezett követeléseket biztosító ingatlanok is. Azt a szűkítő feltételt pedig, amely szerint az adós teljes előtörlesztésre csak akkor jogosult, ha az előtörlesztés mind az eredeti tartozás, mind a gyűjtőszámlás tartozás teljes visszafizetését eredményezi, megszüntetnék.

Az LMP-s képviselők azt is javasolják, hogy a gyűjtőszámlahitel esetén a pénzügyi intézmény általi szerződésmódosítás valamint az előtörlesztés legyen mentes mindenféle extra banki díjtól, költségtől, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével összefüggő közjegyzői díjak megfizetése pedig a hitelintézetet terhelje.

Indítványozzák továbbá, hogy a hiteladósok a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően fennálló, 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozásukat a Magyar Nemzeti Bank aznap érvényes deviza középárfolyama alapján meghatározott hitelezői törlesztési árfolyamon fizethessék meg a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással.

Jobbik: szerződéskor kötött árfolyam

A Jobbikos Sneider Tamás, Baráth Zsolt, Vágó Sebestyén, Lenhardt Balázs, Z. Kárpát Dániel és Bertha Szilvia is több módosító indítványt benyújtott a törvényjavaslathoz. Többek között azt indítványozzák, hogy a pénzügyi intézmények a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a svájci frank esetén a devizahitel-szerződés megkötésekor rögzített árfolyamot alkalmazzák. Indítványozzák továbbá, hogy kényszerértékesítés kezdeményezésére kizárólag a Nemzeti Eszközkezelő felállítását követően legyen lehetőség.

A törvényjavaslatot a jobbikos képviselők kiegészítenék egy új, a forintosításra vonatkozó ponttal, amely kimondja: a felvett hitel a devizahitel-szerződés megkötésekor rögzített árfolyamon, forint alapra kerül átváltásra, és a további részletfizetés a megállapított futamidő végéig eszerint kerül visszafizetésre; a forintosítás esetére alkalmazandó eljárási szabályokat a kormány rendeletben szabályozná az indítvány szerint.

Egy másik módosító javaslatuk megszüntetné azon ügyfelek kizárását az árfolyam rögzítésből, akiknek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme meghaladja a 90 napot. A jobbikos képviselők indítványozták azt is, hogy a valós és a rögzített árfolyam közötti különbség az alkalmazási időszak végéig ne kamatozzon külön, utána pedig ne haladja meg a jegybanki alapkamat mértékét (az eredeti javaslat szerint a rögzített árfolyam időszakában 3 havi Bubort, utána a pénzügyi intézmény által a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitelre meghatározott piaci kamatot számolnák fel).

Fidesz is pontosítana

Kara Ákos (Fidesz) módosító indítványában pontosításokat javasol. Az egyik módosítás egyértelművé tenné, hogy csak a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által kötött hitel- és kölcsönszerződésekre vonatkozik a törvényjavaslat. Egy másik a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok számának egyértelmű meghatározását teszi lehetővé azzal, hogy kimondja: ha a kényszerértékesítési kvóta alapján kijelölhető ingatlanok száma tört számot ad ki, a tört számot követő egész számnak megfelelő számú fedezeti ingatlan jelölhető ki kényszerértékesítésre. A fideszes képviselő javasolja azt is, a pénzügyi intézmény a kezességvállalási igényt ne a felügyeletnek, hanem az államháztartásért felelős miniszternek jelentse, tekintettel arra, hogy a kezességet a magyar állam vállalja.