Erról írt az IMF május 24-i keltezésű, a magyarországi hitelprogram lejártát követő első helyzetfelmérésére készült háttéranyagában.

A szervezet emlékeztet: Magyarország 2008 októberében 10,5 milliárd SDR készenléti hitelkeretet igényelt a Nemzetközi Valutaalaptól a világgazdasági válság hatására megcsappant kötvénypiaci kereslet pótlására. Uniós tagállamként Magyarországnak kötelessége volt tájékoztatni az Európai Uniót a hitelkérelemről, és a helyzet sürgősségére tekintettel a hitelkérelemet közös IMF-es és EU-s vizsgálóbizottság bírálta el. Ez volt tehát az első olyan mentőcsomag, amelyet közösen ítélt meg az EU és az IMF, és ezzel precedenst teremtett a későbbi segélyekre nézve.

A valutaalap kiemeli, hogy a program jelentős politikai kockázatokkal járt, mivel egy kisebbségi kormány volt a tárgyalópartner. Ugyanakkor sikerként értékeli, hogy az időszerű kérés kritikus szerepet játszott a piaci bizalom helyreállításában, és hozzájárult egy sikeres program megvalósításához. A finanszírozási nehézségek enyhültek, az ígéreteknek megfelelően az külföldi anyabankok megsegítették magyarországi leányaikat, és a kormány a vártnál hamarabb jutott ismét piaci forrásokhoz - értékel az IMF.

A Nemzetközi Valutaalap szerint nagy előrelépések történtek a banki felügyelet és a fiskális konszolidáció területén, ami megfelelő alapot jelentett a középtávú költségvetési stabilitás helyreállítására. "Ezeket a politikai bizonytalanság, az intézményi korlátok és a soha nem látott mértékű pénzpiaci válság ellenére érte el a program" - írja a szervezet jelentésében.

Az IMF jelentésében kiemeli, hogy több tanulsággal szolgált a magyar mentőcsomag a későbbi segélyekre nézve. Így például átfogóbb fiskális célokat kellett volna alkalmazni a programellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében, továbbá az eredeti növekedési kilátásokat túl optimistán határozták meg, mivel nem vették figyelembe kellő mértékben a világgazdasági környezet romlását.

A valutaalap szerint ezek a hiányosságok, a bankok devizahitelezési politikájából fakadó likviditási kockázatok alulértékelésével együtt arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a makropénzügyi felügyeletre, továbbá olyan eszközökkel kell előállni, amelyekkel hatékonyan lehet megakadályozni a rendszerszintű kockázat kialakulását.

Az IMF elemzésében arról tájékoztat, hogy a politikai támogatás elnyerésére tett erőfeszítések ellenére a program hatályát veszítette az újonnan megválasztott kormány és az IMF közötti, a további költségvetési intézkedésekre vonatkozó nézeteltérések miatt. "Jóllehet, a programnak köszönhetően jelentős költségvetési kiigazítást ért el Magyarország, számos strukturális, költségvetési változást visszavontak" - írja a nemzetközi szervezet. AZ IMF szerint Magyarország kitettsége a magas külső, illetve közadósságnak további költségvetési konszolidációs lépéseket követel, valamint a pénzügyi reformprogram végrehajtását.