A KSH legfrissebb adatai szerint az év első öt hónapjában csaknem 10 százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző esztendő hasonló időszakában, a halálozások száma pedig mintegy három százalékkal nőtt. Az ország becsült lélekszáma május végén 9 millió 969 ezer volt.

Pongrácz Tiborné kiemelte, hogy 1998 óta folyamatosan csökken a születések száma. Emellett soha nem volt még ilyen magas a 30-35 éves nők között a gyermektelenek aránya, jelenleg ebben a korosztályban a nők mintegy 36-38 százalékának nincs gyermeke - tette hozzá.

A demográfus közlése szerint a születendő gyermekek számának a csökkenéséhez az is nagyban hozzájárul, hogy egyre kevesebben kötnek házasságot. Kifejtette: jelenleg a gyermekek 40 százaléka házasságon kívül születik, nagy részüknek a szülei élettársi kapcsolatban élnek.

Márpedig tény, hogy az élettársi kapcsolatban élők kevésbé vállalnak gyermeket, mint azok, akik házasságot kötöttek - hangsúlyozta a szakember.

Pongrácz Tiborné azt mondta: a születésszám csökkenése azért jelent egyre nagyobb problémát, mert az ötvenes években született "Ratkó-gyerekek" egyre kevesebben vannak. Hozzátette, hogy a népességfogyást a bevándorlási többlet sem tudja ellensúlyozni, mivel a kivándorlást sokan nem jelentik, így arról nincsenek pontos statisztikák.

Kitért arra, hogy az országot elhagyók számánál csak az Európai Unióban nagyságrendileg több magyar állampolgárt regisztráltak bevándorlóként, és ebben nincsenek benne azok, akik nem az unió országaiba mentek.

Az igazgatóhelyettes véleménye szerint a születések számának csökkenése csak mérsékelhető, a népesség csökkenésének megállítására, visszafordítására Pongrácz Tiborné belátható időn belül nem lát esélyt.

Felhívta a figyelmet arra: a negatív hatások gyorsabban megmutatkoznak, mint a pozitív intézkedések. Példaként említette, hogy az elmúlt években a szülési szabadságok átalakítása egyértelműen negatívan hatott a gyermekvállalási kedvre. Emellett az elmúlt években minden kutatásuk azt mutatja, hogy a nők számára egyre fontosabb a munka. Igaz, ennek oka az esetek többségében nem maga a karrier, hanem a család anyagi biztonsága - tette hozzá.

A demográfus szerint olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyekkel megkönnyítenék a nők számára a munka és a család összeegyeztetését, ehhez pedig gyermekintézmények, részmunkaidős és távmunka-lehetőségek kellenének.

Pongrácz Tiborné ugyanakkor úgy véli: a mostani kormány családtámogatási intézkedéseinek talán már az év második felében pozitív hatása lesz a születések számára. Ennek kapcsán megjegyezte: családalapítás előtt az emberek hosszabb távra terveznek, így fontos, hogy azt lássák, a családtámogatási rendszer stabil, nem fog kormányzati ciklusonként megváltozni. Ha ezt elhinnék, az pozitívan befolyásolná a gyermekvállalási kedvet - tette hozzá.

Mindezek mellett a szakember szerint az is reményteli, hogy a magyar értékrendben továbbra is kiemelt fontossága van a gyermekvállalásnak, illetve a családtervezésnek.