Kormos Kata szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kabinet egy éve adós a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek megsegítésével, az árfolyamplafon bevezetése csak elodázza a problémát, a bajba jutottak lakását megvásárló eszközkezelő pedig várhatóan csak októberben jön létre. Véleménye szerint ugyanakkor a PSZÁF sem tesz érdemi lépéseként azért, hogy átlátható tájékoztatást adjon a hitelintézetek működéséről. A szocialisták a többi között arra kíváncsiak, hogy a bankoknak van-e árfolyambiztosítása, milyen költségeket hárítanak át a kölcsönt felvevőkre, illetve milyen árfolyamon vásároltak devizát.

Az MSZP korábban arra szólította fel a kormányt, hogy a bankszövetség, a bankfelügyelet és a Magyar Nemzeti Bank bevonásával vizsgálja meg, hogy a bankok miért hárítják az ügyfelekre az árfolyamkockázatokat, hogy többségében miért devizában állapítják meg az adminisztratív költségeket, illetve hogy a pénzintézetek hajlandók-e a szerződéskori feltételekhez visszatérni.

Herczog Edit, a párt európai parlamenti képviselője pedig az Európai Bizottsághoz fordult, uniós jogszabályok módosítását kezdeményezve azért, hogy a bankok a hitelezéssel járó költségeiket ne devizában, hanem az adott ország nemzeti valutájában számolják fel. Javasolta, hogy meghatározott árfolyamkockázat felett az árfolyam elszabadulásának terhét a bank és az adós közösen viselje, illetve hogy uniós jogszabály tiltsa az egyoldalú szerződésmódosítást.