A nemzetgazdasági miniszter ismertetése szerint a 2012. évi Országvédelmi Költségvetés az államháztartás egyenlegét jövőre 750 milliárd forinttal javítja. A kiadások 300 milliárd forinttal csökkennek, a bevételek 445-450 milliárd forinttal nőnek, a munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik, és 25-ről 27 százalékra nő az általános áfakulcs. A kabinet 300 milliárd forintos tartalékot képez, ebből 150 milliárd forint kerül az Országvédelmi Alapba.

A kormány 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, 2,5 százalékos államháztartási hiánnyal, a jövő évre a prognosztizált 3,4 százalék helyett 4,2 százalékos inflációval, 0,2 százalékos fogyasztásbővüléssel számol. Jövőre a kormány egyszerre kivezeti a félszuper bruttósítást és az adójóváírást az szja rendszerből - így 16 százalékos arányos szja-rendszer alakul ki.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője aláhúzta: jó irányt mutat a jövő évi költségvetés. A bevételi oldal hangsúlyossága szerinte azt jelenti, hogy a kabinet a biztosabban kalkulálható tételekkel, biztosabb megoldásokkal számol, amelyekre szükség is van. Az elemző örömét fejezte ki a program kapcsán azért, hogy kisebb kockázatot jelentő deficitcsökkentő lépéseket választott a kormány.

Az áfaemelés várhatóan visszafogja a fogyasztást - fűzte hozzá -, és az utóbbi előrejelzését le is vágta nagyon a kabinet. A makropálya reálisnak tekinthető - közölte.

Az uniós direktívák gyors áttekintése után úgy tűnik: nincs bennük 25 százalékos plafonra utalás - mondta. Az áfaemelés terve kapcsán még megjegyezte, hogy szerinte jobb, hogy a kabinet nem a jövedelemadókat, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódókat emeli.

Úgy fogalmazott: rövid távon, a meglévő kockázatok mellett választott megoldások jók, visszahozzák a reményt, hogy tartható lesz a jövő év, amely így is feszített lesz.

Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint csalódást keltő, hogy a költségvetési konszolidáció bevételtúlsúlyos, a "hagyományoknak megfelelően" most is jelentős túlsúlyt kapnak az adóemelések. Úgy vélekedett, hogy jobb lett volna a kiadáscsökkentésben nagyobbat lépni és megkerülni az áfaemelést. Utóbbiról szólva megjegyezte, kétséges, hogy a lépés az uniós joggal összeegyeztethető-e.

Löszegezte: a makroprognózis reálisnak tűnik összességében, bár az inflációt lehetett volna magasabbra tervezni. Az elemző kockázatokat lát a növekedési prognózisban is, mint mondta azért, mert bár a piacok a fejlett országok növekedését a 0-1 százalék közé teszik, azért 30-40 százalék esély is van a recesszióra.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője azt mondta, pozitívum, hogy a kabinet felismerte, még alacsonyabb növekedéssel kell számolni, mint korábban. Bár - közölte - feltehetően ezt is lefelé kell majd módosítani. Úgy vélekedett, jó hír az is, hogy a kormány elfogadta, nem lesz elegendő a korábban tervezett kiigazítás.

Szerinte a kiigazítási szükségletnek csupán a háromnegyedét fedi le a kormány, annak legalább 1.000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie. Megismételte, hogy a gazdaság visszaesésére számít jövőre, nem kismértékű növekedésére.

A bevételi oldalról szólva azt emelte ki, hogy az áfa- és az egészségügyi járulékemelésnek, ha vannak is kedvezőtlen hatásai, összességében azonban jó intézkedések költségvetési szempontból, mert könnyen beszedhetők, jól ellenőrizhető pénzforrások.

Az szja-intézkedésekről azonban azt mondta, az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetése foglalkoztatási szempontból negatív lépés. Szerinte a jövő év megadja a választ arra, hogy sikeres-e a kormány személyi jövedelemadó politikája, vagy sem.