A 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvény részét képező szabályozásra vonatkozó indítvány vasárnap nyújtotta be a parlamentnek Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője.

A javaslat többek között kimondja, hogy - mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja - ha az Alkotmánybíróság (Ab) vagy az európai uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. Az MTI kérdésére, hogy kinek kellene fizetni a hozzájárulást, Lázár János hétfőn azt közölte: "nyilvánvalóan mindenkinek", a társadalomnak viselnie kell az esetleges többletköltségeket.

Tukacs István MSZP-s országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón azt mondta: a javaslat elfogadhatatlan, és jelenlegi formájában akár a munkanélkülieket és a nyugdíjasokat is fizetésre kötelezhetik miatta, ha az Ab vagy az uniós bíróság megsemmisíti a kormány valamely gazdasági, adóügyi intézkedését.

A szocialista politikus szerint a kabinet így a hibás intézkedéseinek anyagi következményeit az emberekre hárítaná át, ami akár több száz milliárd forintos többletterhet jelenthet. Ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság által kifogásolt távközlési különadó nagyjából évi 200 milliárdos bevétel a költségvetésnek, és ugyancsak több száz milliárd forintjába kerülhet az embereknek, ha az uniós fórumok kártérítésre kötelezik Magyarországot a devizahitelek rögzített árfolyamú végtörlesztése miatt.

Az ellenzéki képviselő arról is beszélt, hogy véleménye szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kemény feltételeket fog szabni a magyar kormánynak az esetleges megállapodásért, és ez elsősorban a kormány elmúlt másféléves gazdaságpolitikájával magyarázható.