Martonyi János a megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, minden feltétel adott ahhoz, hogy Magyarország és Horvátország kapcsolata erősödjön. A tárgyaláson a két külügyminiszter elsősorban a gazdasági és regionális együttműködés kulcskérdéseire fókuszált, megvitatták többi között a közös gázpiac kialakításának lehetőségét is.

Magyarország ezenkívül bekapcsolódna a közeljövőben kezdődő nagyszabású horvát infrastrukturális fejlesztésekbe is, amelyek főként az energetikai szektort érintik majd.
Vesna Pusic köszönetet mondott Magyarországnak az EU-belépés folyamatában nyújtott segítségért, illetve a csatlakozási szerződés gyors ratifikálásáért. Mindkét külügyminiszter kiemelte, fontosnak tartja, hogy az EU további nyugat-balkáni országokat fogadjon be, és Horvátország jelentős szerepet fog vállalni ennek segítésében.

Horvátország 2005-ben kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. A tárgyalásokat tavaly júniusban zárták le, a csatlakozási szerződést decemberben írták alá, a januárban tartott népszavazáson pedig a horvátok többsége a csatlakozásra voksolt, így megkezdődhetett a szerződés ratifikációja az unió tagállamaiban. Ha a szerződést valamennyi tagállamban jóváhagyják, Horvátország 2013 közepétől lehet az EU tagja.

A magyar Országgyűlés február 13-án jóváhagyta a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést.

A sajtótájékoztatón az INA horvát olajipari cég és a Mol közelmúltbeli problémás kapcsolatát illető újságírói kérdésre mind Martonyi János, mind Vesna Pusic elmondta, hogy bár a horvát és a magyar állam szerepe különbözik a cégekben való részesedés alapján, a két kormány álláspontja a lényeget tekintve megegyezik. A magyar tárcavezető és horvát kollégája egyaránt azt hangsúlyozta: mindkét fél érdeke, hogy az INA és a Mol továbbra is együttműködjön. A vitákat pedig el lehet, és el kell rendezni - fűzte hozzá Martonyi János.