Van-e élet az Európai Unión kívül?

A Van-e élet az Európai Unión kívül? Végre szabadon? címmel rendezett tanácskozáson Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke kijelentette: Magyarország "a rendszerváltás óta legsúlyosabb politikai válságával néz szembe, alapvetően megkérdőjeleződött kettős, magyar és európai identitása". Bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt és kormányát, szerinte a kabinet "súlyos politikai konfliktust provokált ki" az Európai Unióban, és ennek "nem szándékolt következményei beláthatatlanok".

A társaság elnöke szerint Magyarországon befelé fordulás érzékelhető. Úgy fogalmazott: "mintha Magyarország teljesen kimaradna az európai vitákból", mintha nem lenne "markáns vélemény" összeurópai kérdésekről. Azt mondta, az ország máris elszigetelődik nemzetközileg, és az európaizálódás helyett provincializálódás a jellemző. "A magyarok kivonulása Európából több mint stratégiai hiba, történelmi bűn lenne" - jelentette ki Hegedűs István.

A konferencián Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet gazdasági elemzője azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem az a kérdés, hogy van-e élet az Európai Unión kívül. "Nem látok olyan kormányt, amely komolyan gondolkodna erről, és ha Európa szakad, mindent meg fogunk tenni azért, hogy bekerüljünk a központba" - mondta a kutató a "többsebességes" EU kialakulásának esélyeit taglalva.

Mark Leonard, a hivatalban volt és jelenlegi kormányfők, államfők, miniszterek, európai parlamenti képviselők és értelmiségiek által alapított Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) ügyvezető igazgatója a gyorsan terjedő európai populizmusról beszélt.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke elmondta, hogy szervezete több levélben is az Európai Bizottsághoz fordult 2011 januárja óta. Ezekben - mint mondta - részletesen kifejtették a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos aggályaikat.

Bozóki András volt kulturális miniszter, a Közép-európai Egyetem tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy "Magyarország nem fog kilépni az unióból, a kormányzat taktikája inkább a határok feszegetése, egyfajta tudatos politikai játékról van szó". Az Európai Unió és a Egyesült Államok részéről érkezett reagálásokat lassúnak, óvatosnak nevezte.

Mosonyi Balázs, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány nevében arról beszélt, hogy az európai uniós támogatások meghatározó szerepet játszanak a magyarországi fejlesztésekben, ezért fájdalmasan érintené a magyar gazdaságot, ha az Európai Bizottság javaslatának megfelelően 2013-ban nem tudna hozzájutni a mintegy félmilliárd eurónyi kohéziós támogatáshoz.

Elekes Andrea, a Pannon Egyetem gazdaságtudományi karának oktatója a magyar agárgazdaságról elmondta, hogy tőkeszegény az ágazat, nincs beruházás, nincs tartalékolás. Az ebből adódó "torz szerkezet" jellemző a régió más országaira is, ugyanakkor például magyar sajátosság, hogy különvált egymástól az állattenyésztés és a takarmánytermelés.

Nincs az állattartóknak saját földjük, vásárolniuk kell a takarmányt. Értékelése szerint a nehézségek ellenére Magyarország számára az EU-n kívül sikeres agrárgazdaság nem képzelhető el, az uniós erőforrások nélkül jelentősen romlana a magyar agrárgazdaság helyzete.