Máshonnan oldják meg

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta az MTI-nek, hogy Kína után ugyan az Európai Unió az iráni olaj második legnagyobb vásárlója, de mivel már korábban bejelentette, hogy július 1-től leállítja olajvásárlásait a közel-keleti országból, az európai vállalatok nagy része már átállt arra, hogy más forrásokból, elsősorban Oroszországból és Szaúd-Arábiából szerezzék be a szükséges olajat.

Az olajárakba a korábban bejelentett embargó már beépült, így az export leállításának már nincs jelentősebb hatása - mondta a kutató.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei január végén állapodtak meg arról, hogy július 1-jéig késleltetett olajembargót vezetnek be Irán ellen, a teheráni központi bankot pedig szankció alá helyezik, hogy a rezsim ne finanszírozhassa nukleáris programját, amely Irán állítása szerint békés célú, de a Nyugat szerint nukleáris fegyver kifejlesztése a valós célja.

A szakértő emlékeztetett, kedden Irán leállította spanyolországi és görögországi exportját is, és hasonló lépést tervez Olaszország esetében is. Hozzátette: ezek az országok az iráni olaj fő európai vásárlói. A kutató úgy látja, hogy a banki átutalások korlátozása miatt egyébként is "nehézkessé vált" a kereskedelem Iránnal.

Mint kiemelte, Irán - saját állítása szerint - az európai olajeladások nélkül is képes finanszírozni magát, legfőbb vásárlója, Kína ugyanis nem csökkentette az importját.

Pozíciójavítás

Az exportkorlátozás bejelentését Irán egyfajta nyomásgyakorlásnak, pozíciójavításnak szánja, mielőtt szombaton Isztambulban a nagyhatalmak tárgyalni kezdenek Iránnal a nukleáris programjáról - vélekedett Szigetvári Tamás. Hozzáfűzte: a tárgyalások eredményeként akár enyhülhet is a helyzet, és az embargót kölcsönösen feloldhatják az országok.

A szombati tárgyalásokon a nemzetközi közösséget az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína), valamint Németország - az úgynevezett "5+1-es formáció" - képviseli.

A korábbi tárgyalások, ugyancsak Isztambulban, tavaly januárban kudarcba fulladtak. Irán azóta is tagadja azokat a vádakat, hogy nukleáris fejlesztési programjának célja atomfegyver előállítása lenne.

Szerdán jelentették be, hogy Irán leállította németországi olajszállításait, és mintegy száz európai uniós vállalat termékeinek importját tiltotta meg. Teherán már februárban leállította nagy-britanniai és franciaországi olajexportját. Ez a két ország azonban csak elenyésző mennyiségben vásárolt olajat Irántól.

Irán naponta 3,5 millió hordó olajat termel ki, és ebből 2,5 millió hordót értékesít külföldön. Ezzel a mennyiséggel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai között a második helyen áll.